Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 17. Ugyanazon ítéletben kimondott kölcsönös marasztalás esetében, ha az egyik fél beszámítással él és ezt úgy az ellenfélnek, mint a bíróságnak is bejelenti, utóbbi tehát az előtte fekvő hivatalos adatokból kétségtelenül azt látja, hogy a végrehajtás útján behajtani célzott követelés fenn nem áll, ezt a körülményt hivatalból is figyelembe venni köteles. ^Kúria im okt 21 pk y 4905/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 86., XVI. 39. és jzt. 78. Az 1918:XXII. tcikk 8. §-a, amely szerint a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságaiból — ami alatt az idézett tcikk 1. § 2. bekezdése értelmében a ténylegességi illetményeket és a nyugdíjat a lakáspénz és lakbérnyugdíj kivételével kell érteni — csak az ott felsorolt követelések tekintetében lehet kielégítést keresni, a végkielégítés pótlásaként engedélyezett segélyre is alkalmazandó. (Kúria 1932. okt. 21. Pk. V. 4563/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 126. 79. A biztosítási végrehajtásnak a Ppé. 50. §-a alapján való elrendelhetése szempontjából az okiratnak az a tartalma, hogy a végrehajtató a végrehajtást szenvedők haszonbérleti gazdálkodásához az illető gazdasági év szükségleteire szóló üzemi költséget folyósított — figyelemmel az üzemi költség gazdasági természetére — magában foglalja' az adott kölcsönnek a gazdasági év leteltével történt lejártát is. (Kúria lm gzept 30 pk y 4452/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 351—353;, VIII. 81., XI. 81., XIII. 92. 80. /. A 4550/1931. M. E. számú rendelet 5. § a) pontja általában «a követelés iránti per» felfüggesztéséről szól, a felfüggesztés tehát kiterjed nemcsak a behajtási, hanem a megállapítási perekre is. — II. A 4550/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-án alapuló felfüggesztés nem vonható a Pp. 234. §-ában tárgyalt felfüggesztés fogalma alá ;