Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

16 Perjogi Döntvénytár. üzletvezetői állását, és kimondatott, hogy felmondás esetére a felperes javadalmazására vonatkozó minden vita elkerülése céljából az ítélettel megállapított összeg, 75 millió korona (=6000' pengő), azonnal esedékessé válik s a felmondási időt a felperesnek kitöltenie nem kell; vagyis — mint a kereset mondja — felperes az egyesség folytán nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint a korábbi perben kelt ítéletmeghozatalakor volt. Ugyanígy adta elő a megállapodás lényegét maga az elsőbíróságnál eskü alatt kihallgatott felperes is. Az egyességi megállapodás után a felek közös kérvényére a fellebbezési bíróság a fellebbezés hatályát megszűntnek nyilvánította és az elsőbíróság ítéletét jogerőre emelkedettnek kimondotta. A jelen perben pedig' a felperes, arra utalással, hogy az alperes a szolgálatot a felperesnek 1928. évi január hó 2-án felmondotta, az alperestől a 6000 pengő járandóságának a kifizetését követeli. E tényállásból a fellebbezési bíróság okszerűen következtetett arra, hogy felperesnek a jelen kereset tárgyává tett 6000 pengő követelése az előző perben megítélt követeléssel azonos. Nem változtat a per tárgyának azonosságán az a körülmény, hogy felperes a korábbi pert a H. rt, mint volt munkaadó és a jelen perbeli alperes, mint a részvénytársaság üzletének átvevője ellen tette folyamatba, a jelen pert pedig csak az alperes ellen és már mint munkaadó ellen indította, mert a szolgálati viszony az egyesség alapján létesült s felmondás esetére felmondási illetményként az előző perben a felperes részére már jogerősen megítélt s az alperest az ottani munkaadóval egyetemlegesen terhelt marasztalási összeg jelöltetett meg. A fellebbezési bíróság tehát — ítéletének indokai szerint — jogszabálysértés nélkül döntött akként, hogy a felperes az ítélet dologgá vált azonos követelése iránt újabb pert folyamatba nem tehet, hanem felmondási illetménye követelését csak a korábbi perben hozott jogerős ítélet alapján kért végrehajtás útján érvényesítheti s az alperes — viszont — esetleges kifogásait csak a Ppé. 39. §-a szerinti végrehajtás megszüntetési perrel érvényesítheti. A kifejtettek szerint a felperes felülvizsgálati panaszai alaptalanok. = V. ö. Perjogi Dtár I. 274.; Hiteljogi Dtár IV. 71., X. 84., 175.; Magánjogi Dtár XII. 150.