Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

114 Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1933. ápr. 5. P. II. 2834/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 152., Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 1115., XII., XIV., XVI. 187. A szabályszerűen kiutalt és jóhiszeműen felvett közszolgálati járandóság-többlet megtérítése iránti igény bírói útra nem tartozik, hacsak valamely törvényes jogszabály az ily igény megállapítását vagy érvényesítését kifejezetten polgári bíróság elé nem utalja. Ellenben a megyei város tisztviselője által a városnak, illetéktelen pénzösszegek felvételével, és általában jogellenes cselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény, más megelőző eljárás nélkül is, bírói útra tartozik. (Kúria 1933. ápr. 27. P. II. 2982/1931. sz.) A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a pert 2119 pengő 70 fillér tőke és kamatja erejéig megszünteti, s a per és fellebbezési költség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezi, —egyebekben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja — egyszersmind a felperes felülvizsgálati költségét 260 pengőben, az alperesét pedig 220 pengőben megállapítja. Indokok: A felperes a kiegészített kereseti előadás szerint két különböző jogcímen alapuló követelést érvényesít keresetében. Nevezetesen a kereseti összegből 2119 P 70 f. olyan visszatérítendő illetménytartozás, melyet az alperes fizetési és útielőleg címén szabályszerű utalványozás alapján vett fel a felperes házipénztárából, míg 4396 P 56 f az alperes által főszámvevői hivatali állásának kihasználásával .önhatalmúlag jogellenesen felvett összeg, amelyhez részben nem szabályszerű (a polgármester vagy a számvevőség által ellenjegyzett) utalványok alapján, részben mások nevére szóló utalvány rendeletek alapján, részben a házipénztáros által elsikkasztott pénzből, tehát tiltott úton jutott. A szabályszerűen kiutalt és jóhiszeműen felvett közszolgálati járandóságtöbblet megtérítése iránti igény mint közjogi viszonyból származó követelés közjogi, közelebbről közigazgatási jogi természetű, és így csak abban az esetben tartozhatnék bírói útra, ha valamely törvényes jogszabály az ily igény megállapítását vagy érvényesítését kifejezetten polgári bíróság elé utalja. Mivel azonban ily értelemben rendelkező törvé nyes jogszabály nincsen, a szabályszerűen kiutalt fizetési és