Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 115 útielőleg elszámolásának és visszatérítésének kérdése rendes bírói útra nem tartozik. Ennek a hatásköri szabálynak megfelelően rendelkezik a 7000/1925. M. E. sz. rendelet 127. §-a, mely a tévedés folytán jogosulatlanul felvett fizetések vagy fizetési többletek (túlélvezmények) visszatérítését közigazgatási hatáskörbe és közigazgatási végrehajtásra utalja. Továbbá az említett általános hatásköri szabálynak felel meg az 1929: XXIII. tc. 12. §-a is, amely szerint a közszolgálatban álló alkalmazottaknál a szolgálati viszonyból eredő térítmények erejéig le lehet foglalni a térítmények fele részét. Az a körülmény, hogy a közszolgálati alkalmazott tényleges szolgálatot teljesít-e vagy szabályszerű elbánás alá vonás előtt áll-e, avagy fegyelmileg fel van-e függesztve, a közjogi viszony szempontjából közömbös. A kereseti követelésnek szabályszerű utalványozáson alapuló részét illetően tehát a Pp. 180. §-ának első pontjában meghatározott és ugyané § utolsó bekezdése, valamint az 540. § szerint hivatalból is figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn. Ennélfogva a kir. Kúria az alperes pergátló kifogása következtében a pert ebben a részében — a fellebbezési bíróságnak a rendes bíróság hatáskörét megállapító döntése megváltoztatásával — a Pp. 182. §-ának első bekezdése értelmében .megszüntette. Ellenben a kereseti követelés többi részének megtérítése iránti igény jogellenes cselekményre, tehát magánjogi címre van alapítva. Akár büntetendő cselekmény, akár fegyelmi vétség az alapja a felperes e követelésének, az igény mindkét esetben a rendes bíróságnál érvényesíthető a nélkül, hogy a pert más hatósági eljárásnak kellene megelőznie. • Ugyanis a büntetendő cselekményből származó kárigények érvényesítésének módjára nézve sem a bűnvádi perrendtartás, sem más tételes törvény nem írja elő, hogy ily igények elsősorban a büntető bíróság előtt érvényesítendők, tehát a sértett félnek csak joga van ahhoz, hogy kárának a büntetőbíróság által megítélését kérelmezhesse, ellenben oly törvényes intézkedés nincsen, amely szerint a sértett fél azon okból nem követelhetne kártérítést, mivel erre vonatkozó igényének a büntető bíróság előtt való érvényesítését elmulasztotta. De a közhivatalnok szabályellenes ténykedésével — bűncselekmény hiányában is — valójában magánjogi tilos cselekményt követ el, amidőn munkaadóját — illetéktejen pénzösszegek felvételével — megkárosítja. A magánjogi sérelmek orvoslására pedig — kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — a rendes bíróság van hivatva. A kártérítési igény 8*