Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 113 dacára sem, hogy azt a felek a magánjogi alapszerződéssel egyidejűleg kötötték és egy közös okiratba foglalták, mert a természeténél fogva perjogi jellegű és a magánjogi alapszerződéstől különálló választottbírósági kikötés általában véve csak akkor érvénytelen vagy hatálytalan, ha magával a választottbírósági kikötéssel szemben állanak fenn olyan okok, amelyek folytán ez a kikötés az általános szabályok szerint érvénytelen vagy hatálytalan. (Kúria 1933. ápr. 27. P. IV. 257/1933. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 40. és jzt., XVII. 101. és XVIII. 95. 184. Ha a vételár az ügyvéd által képviselt végrehajtató követelésének kielégítésére, illetve ennek hitelezője által történt letiltás folytán e hitelező kielégítésére lenne fordítandó, az előnyös tételek kielégítése után ugyanennek az ügyvédnek törvényes zálogjoggal biztosított és az árfelosztásnál kellő helyen érvényesített ügyvédi járandóságait kell mindenekelőtt kielégíteni. (Kúria 1933. jan. 21. Pk. Y. 3563/1932. sz.) = Hasonló Kúria V. 8924/1926., Polg. Törv. Jog Tára VIII. 95. 185. Korábbi nyugdíjrészletekben marasztaló ítélet nem res judicata a későbbi nyugdíjrészletek iránti perben. (Kúria 1933. márc. 30. P. II. 1509/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 10., XVI. 179., XVII. 66. 186. Az a kérdés, hogy a tanúk vallomásának milyen mértékben kell hitelt tulajdonítani, a mérlegelés körébe tartozik, és ekként a szavahihetőség kérdése nem lehet felülvizsgálat tárgya, hanem csak azt lehet panaszként felhozni, hogy a bíróság a tanúk vallomásaiban bizonyos körülményeket eljárási jogszabálysértéssel nem mérlegelt, vagy hogy. a vallomásokon alapuló megállapítás iratellenes, vagy nyilvánvalóan helytelen ténybeli következtetésen alapszik. Perjogi Döntvénytár. XVJII. 8