Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

x Tartalommutaió. Lap 151. A Pp. 180. §-a 7. pontjában említett pergátló körülménynek megállapítását nem zárja ki az a tény, hogy a bíróság a felperes részére a szegénységi jogot engedélyezte, mert a Pp. 114. §-a értelmében a szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtérítésének a kötelezettségét nem érinti 82 214. A Pp. 113. § 4. pontja és 119. §-ából következik, hogy a tanúdíj utólagos fizetése alól a szegénységi joggal perlekedő fél nem mentesülhet csupán azért, mert a tanú illetményeinek az államkincstárból való előlegezését nem kívánja. Ennek a körülménynek jogszerű következménye csak az, hogy a fél a tanúilletményeket utólagosan magának a tanúnak köteles megfizetni. Annak tehát, hogy a tanú illetményei a szegénységi joggal perlekedő felperessel szemben megállapíttassanak, törvényes akadálya nincsen 133 Megállapítási kereset. (Pp. 130. §.) 28. Az a körülmény, hogy a felperes érdekei ellen valónak tartja azt, hogy követelését felmondva, teljesítésre való kötelezés iránt indítson pert, nem ad jogot a felperesnek ahhoz, hogy a jogalap kérdését a marasztalástól külön választva, megállapítási keresettel lépjen fel 13 80. I. A 4550/1931. M. E. számú rendelet 5. § a) pontja általában «a követelés iránti per» felfüggesztéséről szól, a felfüggesztés tehát kiterjed nemcsak a behajtási, hanem a megállapítási perekre is 41 96. A biztosított nemleges megállapítási pert indíthat a biztosítótársaság ellen, ha utóbbi a levelezés tartalma szerint oly megállapodásnak a létrejöttét s e megállapodás alapján az őt megillető oly jognak a fennállását állította, amely alkalmas lehetett a biztosítási szerződésbői eredő felperesi jogokat csorbítani, az alperes tehát a per előtti magatartásával bizonytalanságot idézett elő, a felperes jogi helyzetét, nevezetesen azt illetően, hogy a biztosítási szerződés alapján az alperes az esedékességkor mily összeget lesz majd köteles fizetni 47 129. A felmondás összes vonatkozásaira nézve a szolgálati viszony megszűnésekor fennálló helyzet az irányadó. Az a kérdés tehát, hogy az alkalmazottat minő felmondási idő és minő egyéb illetmények illetik meg, a felmondás időpontjában döntendő el. De, ha a szolgálati viszonyt még egyik fél sem mondta fel, nincs helye megállapítási keresetnek arra nézve, hogy az alkalmazottat minő felmondási idő illeti. . . 71 231. Az örökös a többi örökösök törvénytelen származásának kimondásától függő jogait az utóbbiak által az öröklési joguk érvényesítése iránt indított perben akár kifogás, akár pedig viszontkereset útján érvényesítheti. Ennélfogva az ő jogállapotának biztosítása végett nincs szükség arra, hogy a többi örökösök által megindított örökösödési per beadása után velük szemben a törvénytelen származás kimondása iránt a külön megállapítási pert tovább folytassa. És a Pp. 130. § értelmében a jogviszony biztosításának szükségességét, mint a megállapítási keresethez való jog feltételét, hivatal-