Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 83 A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, a per megszüntetésére hivatalból figyelembe veendő pergátló okot nem lát fennforogni s az ügyet érdemi tárgyalás és határozathozatal végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítja, egyszersmind a felperes felülvizsgálati költségét 180 pengőben, az alperesét pedig 100 pengőben állapítja meg. Indokok : A felperes illetménykülönbözet iránti követelése a fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint azért nem tartozik bírói hatáskörbe, mert az alacsonyabb fizetési osztályba visszasorozással kapcsolatos illetmény-kérdésekben a bírói út a kir. Kúria 30. számú jogegységi döntvénye (indokolás utolsó bekezdés) értelmében törvényes rendelkezéssel joghatályosan kizárható. Márpedig ilyennek tekintendő az alperes magánvasút által az 1914 : XVII. tc. 56. §-a alapján alkotott és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter által jóváhagyott szolgálati és illetményszabályzat 98. §-a 5. pontja, amely szerint az alkalmazottakat elméleti képzettségüknek megfelelő fizetési csoportba, osztályba és fokozatba kell sorozni, s e tárgyban az alkalmazott panasza felett minden más jogorvoslat kizárásával az igazgatóság végérvényesen határoz. A fellebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása téves. Az 1914 : XVII. tc. 56. §-a értelmében minden vasút által kibocsátandó részletes szolgálati szabályzatban az alsóbbrendű vasút (tehát az alperes is) a kereskedelmi miniszter engedélyével a törvénytől az alkalmazottak hátrányára eltérő intézkedéseket is tehet ugyan, de ezek természetszerűen csak a felek szabad szerződési jogkörébe tartozó kérdéseket érinthetik, ellenben a felek tetszésétől nem függő, közjogi jellegű szabályokat és alkotmányjogi biztosítékokat nem sérthetik. Ilyen alkotmányjogi szabály, hogy a magánjogi jogviszonyból származó vitás ügyek, tehát a vasutak mint kereskedelmi vállalatok alkalmazottainak szolgálati járandóságai tekintetében felmerülő viták is — ellenkező törvényes hatásköri rendelkezés hiányában — bírói útra tartoznak. Ezzel az 1914 : XVII. tcikkben is benne gyökerező s még a fegyelmi bíróságok ítélete ellen is biztosított (34. és 55. §) alkotmányjogi elvvel szemben az alperes erre irányuló külön törvényes felhatalmazás hiányában még kormányhatóságilag jóváhagyott illetmény szabályzatában sem köthette ki hatályosan, hogy a besorozással kapcsolatos panaszokat — tehát az ezzel összefüggő illetményrövidítések körül támadt vitákat is — az igazgatóság végérvényes döntésének tartja fenn. A fellebbezési bíróság ezzel szemben tévesen hivatkozott hasonszerűség alapján a 30. számú jogegységi döntvény indo6*