Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

so Perjogi Döntvénytár. vállalt összeg erejéig az egyesség bírói jóváhagyása után is helye van végrehajtásnak. Abból a körülményből, hogy az egyesség értelmében az alperes a 919/1917. M. E. sz. rendelet megfelelő alkalmazásával, a Pénzintézeti Központ közbenjöttével felszámol és a hitelezők a felszámolás eredménye szerint fognak a követelésükre arány lagos kielégítést kapni, csak az következik, hogy a hitelezőknek a végrehajtás kérése alkalmával igazolniok kell, hogy a felszámolás előrehaladása és annak az eredménye szerint a végrehajtás elrendelhetésének a feltételei már beállottak ; a végrehajtás terhével való marasztalásnak s a marasztaló ítélet végrehajtásának azonban ez sem lehet törvényes akadálya. A 919/1917. M. E. sz. rendelet 14. §-a szerint ugyanis csak a moratórium alá eső tartozás okából nem lehet végrehajtást elrendelni; már pedig ugyanezen rendelet 9. §-ának a 2. pontja értelmében, amelyre az egyesség 7. pontja is utal, az életjáradékok a rendelet 7. §-ában meghatározott halasztás alá nem esnek ; de a halasztás az annak hatálya alá eső követelések tekintetében is csak időleges akadálya lehet a végrehajtásnak. Ezek szerint téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a bíróilag jóváhagyott kényszeregyességre való tekintettel az alperes végrehajtás terhével való marasztalásának nincsen helye, miért is az ítéletnek ezt a rendelkezését meg kellett változatni s az alperest a megítélt tőkének, járadéknak, kamatoknak és költségeknek megfizetésére végrehajtás terhével kötelezni kellett. Nincs azonban törvényes alapja a felperes felülvizsgálati kérelmében előterjesztett annak a kérelemnek, hogy annak az elbírálása, hogy a követelés a létrejött egyesség hatálya alá esik-e vagy nem, a végrehajtási eljárás útjára utaltassék. A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 7. §-ának fentebb említett rendelkezéseiből éppen az tűnik ki, hogy a végrehajtásnak az egyességben vállalt összeg erejéig való korlátozása csak abban az esetben tartozik a végrehajtási eljárásra, ha az egyesség megkötése előtt hozott ítélet alapján történik a végrehajtás elrendelése, vagy foganatosítása, amiből tehát az következik, hogy, ha az egyesség megkötése után hoz a bíróság ítéletet, akkor a megfelelő rendelkezést magában az ítéletben kell megtenni. Minthogy ezek szerint a felperes felülvizsgálati kérelme csak részben volt sikeres, a felülvizsgálati eljárás költségeit a felek között a Pp. 426. §-a, valamint 508. §-ának első és 543. §-ának utolsó bekezdése értelmében kölcsönösen meg kellett szüntetni. = V. ö. Perjogi Dtár XIV. 122., XV. 24., 121., XVI. 65., XVII. 152., XVIII. 64.