Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 150. Főudvamagyi bíróság hatásköre. (Kúria 1932. okt. 26. P. II. 5513/1931. sz.) A kir. Kúria : A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes pergátló kifogásának helyt ad, a pert a Pp. 182. §-a alapján megszünteti és a felperest kötelezi, hogy a mindhárom fokon felmerült eljárási költségek fejében alperesnek 1100 P költséget^ 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizessen. Indokok : Az 1909 : XVI. tc. 5. §-ának 4. pontja szerint nem tartoznak a magyar főudvarnagyi bíróság hatáskörébe a polgári perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari, vagy más olyan telepe van, ahol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti. A törvény indokolása kifejezetten megemlíti, hogy a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek gazdasági vállalataival kapcsolatos köznapi ügyleteiből származó pereket a kivételes bíráskodás alól elvonja és az általános forgalom érdekeire való tekintettel a rendes bíróságok elé utalja. A kereseti tényelőadás szerint néhai C. F. herceg & Helyiérdekű Vasutak alapítóival az építési költségekhez való hozzájárulás és a vasutakon való áruszállítás tárgyában még 1892. és 1902. években szerződéseket kötött, amelyeknek értelmében kedvezményes fuvardíjakat és szállítási adó visszatérítéseket igényelhetett, és mert 1919-től kezdve a cseh vasutak a szerződéstől eltértek és ebből folyóan az uradalomnak többletfuvar és szállítási adó címén 5.000,000 cseh korona követelése keletkezett, az erdőigazgatóság önálló tarifairodát szervezett 1926. május 15-én és felperest, mint az iroda vezetőjét, a többletfuvar és szállítási adók visszatérítésének reklamálásával, a követelés kiszámításával bízta meg. E megbízás körében a felperes három éven át munkát fejjbett ki, amelyért a visszatérítendő fuvardíj és szállítási adó 25 °/0-át, mint kikötött díjazását követelheti, éspedig az alperestől azért, mert néhai C. F.-nek alperes a jogutódja, és alperes az 1928. évben a felvidéki birtokok és ipari telepei kisajátítása tárgyában a cseh állammal egyességet kötött és annál vagy számításba vette a vasúttal szemben fennállott 5.000,000 korona követelését is és akkor a kisajátítási ár címén kapott 130.000,000 cseh koronában azt kézhez vette ; vagy ha nem számította fel és érvényesítését elmulasztotta, akkor azért tartozik az ő munkadíját megfizetni, mert a pernek a csehszlovák vasút ellen való meg nem indítása vagy egyéb mulasztása folytán megfosztotta a felperest attól, hogy a munkadíjához hozzájusson. Ilyen tényelőadások mellett nincsen jelentősége annak, Perjogi Döntvénytár. XVIII. 6