Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVIII. kötet (Budapest, 1934)

Perjogi Döntvénytár. 71 127. Ebadóbehajtás során szenvedett kár esetében is irányadó az az általános szabály, hogy az államot a rendes bíróság előtt lehet perelni ama kárnak megtérítésére, amelyet tisztviselői a hatáskörükhöz tartozó hivatali eljárásban harmadik személyeknek jogellenes és a saját felelősségüket is megállapító cselekménnyel okoztak. És az a körülmény, hogy a tisztviselőkkel szemben az ügy nem tartozik a rendes bíróság hatáskörébe, még nem jelenti azt, hogy a kincstár ellen csak akkor lehetne fellépni, ha az ügy a tisztviselők ellen már befejezést nyert. (Kúria 1933. febr. 1. P. V. 4521/1932. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XVII. 13., 23. 128. A Pp. 386. §-a szerint az előleges bizonyításfelvétel eredményét a perben bármelyik fél használhatja, az előleges bizonyításfelvétel költsége a per költségéhez számítandó ; de a törvénynek ez a rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a szemlét kérő félnek ellenfele az előleges szakértői szemlével felmerült költsége megtérítése tárgyában a szemlét kérő ellen külön pert indíthasson, és e végből nincsen arra utalva, hogy a szemlétkérő által érvényesíteni kívánt jog fenn nem állása iránt megállapítási pert indítson. Es ebben a tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy a felperes keresete felett való döntés annak az előkérdésnek az elbírálását teszi szükségessé, hogy az előleges szakértői bizonyítás tárgyául szolgált káresetből kifolyólag tartozik-e a felperes az alperesnek felelősséggel. (Kúria 1933. jan. 25. P. IV. 3630/1931. sz.) = V. ö. Hiteljogi Dtár XIX. 12. 129. A felmondás összes vonatkozásaira nézve a szolgálati viszony megszűnésekor fennálló helyzet az irányadó. Az a kérdés tehát, hogy az alkalmazottat minő felmondási idő és minŐ egyéb illetmények illetik meg, a felmondás időpontjában döntendő el. De, ha a szolgálati viszonyt még egyik fél sem mondta fel, nincs helye meg-