Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

IV Tartalommutató. jogviszonyból származó vitás tény- és jogkérdések egész terjedelmének az elbírálására, kiterjed tebát arra is, hogy a szolgáltatás helyesen, jogosan vettetett-e ki és szedetett-e be. Pusztán annak a vitatása tehát, hogy a keresettel visz­szaítéltetni kért szolgáltatás helytelenül és jogtalanul vet­tetett ki s hogy ennélfogva a felperes tartozatlan fizetést tel­jesített, az ily fizetés pedig magánjogi alapon visszaköve­telhető — a bírói hatáskör megállapítására abban az eset­ben, ha egyébként a közjogi jogviszonyból származó köve­telés elbírálása a bírói hatáskör alá egyéb törvényes intéz­kedéssel utalva nincsen, annál kevésbbé alkalmas, mert a közjogi jogviszonyok természetéhez mérten megszabott törvényes hatáskör a tartozatlan fizetés teljesítésének vita­tásával meg nem kerülhető. Ennélfogva a plébánialak és istálló javítási költségeihez való hozzájárulás címén kivetett és beszedett szolgáltatás visszatérítése iránti kereset bírói útra nem tartozik 45 53. A kincstár javára vámkezelési illeték, vámilleték, bírság­biztosíték és költségbiztosíték erejéig előjegyzett jelzálog­jogok törlése iránt indított kereset bírói útra nem tartozik 58 55. A magyarországi ref. egyház zsinata által 1904. évben al­kotott és legfelsőbb jóváhagyással ellátott V. tc. 1. §-a sze­rint az egyház bírói hatalma kiterjed az egyházi közigaz­gatási vitás ügyek és az egyházi fegyelmi esetek elintézésére. De nem szoros értelemben vett egyházi közigazgatási ügy az, ha az egyházközség valamely épület javíttatásából f olyóan az egyházközség lelkésze és gondnoka ellen magánjogi ter­mészetű kártérítési igényt érvényesít a miatt, hogy a neve­zett egyházi tisztviselők a javítási munkálatokkal kapcso­latban az anyagot szállító céggel szemben fizetési kötele­zettséget vállaltak az egyházközség nevében, de ezt a presbitériumnak be nem jelentették. A zsinati törvények nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az egyházközség folyamatba ne tehetné tisztviselői ellen a kártérítésre irá­nyuló pert a polgári bíróságnál, mielőtt még a vagyoni fe­lelősségüket az egyházmegyei közigazgatási bíróság ki nem mondotta 58 58. Illetéktartozás fennállásának és az ennek biztosítására szol­gáló zálogjog törlésének kérdése a 600/1927. P. M. 4., 6., 99. és 104. §-ai értelmében polgári perútra nem tartozik .... 62 78. II. Római kat. lelkészi illetmény érvényesítése bírói útra akkor sem tartozik, ha a felperes keresetében követelésének átértékelését is kéri, mert az átértékelés érvényesítése a követelés jogi természetét nem változtatja meg s a hatás­körre nincs befolyással 71 99. Hatáskör a házi cselédi szolgálatot végző házvezetőnő' munkabér- és ápolási költségkövetelésére, ha a kereset nincs az ápolási jutalom ígéretére alapítva 89 100. Bírósági végrehajtó által, jogellenes elbocsátás címén, a kincstár ellen indított kártérítési kereset bírói útra tartozik 90 118. Az, hogy a város bizonyos feltételektől függően telekfelosz­tási engedélyt adott, nem eredményez a peresfelek között olyan önálló magánjogi viszonyt, amelynek alapján a város az alperesektől a feltételek teljesítését bírói eljárás igénybe­vételével kényszeríthetné ki 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom