Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

42 Perjogi Döntvénytár. A felperes fizető tagsága utolsó éveiben az 1908. április 13-án kelt belügyminiszteri határozattal jóváhagyott, a perben G) alatt csatolt alapszabályok voltak érvényben, amelyeknek 43. §-a rendelkezik az egylet és tagjai között felmerülő vitás kérdésekben ítélkező választottbíróságról akként, hogy RZ ctZ cl kkor érvényben volt perrendtartás szabályai szerint alakul és jár el. A G) alatti alapszabályok helyébe léptek az 1913. december hó 8-án és 9-én tartott küldöttközgyűlésen elhatározott, a jelen perben Fv/3. alatt csatolt alapszabályok, amelyeknek 36. §-a a tagsági jogviszonyra vonatkozó vitás ügyekben négy tag és az elnök részvételével ítélkező választottbíróság tekintetében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a felek a küldöttközgyűlésen megválasztott 120 egyesületi tag közül választhatják az ügyükben ítélkező választottbíróság tagjait és a választottbíróság elnökét ugyancsak a küldöttközgyűlés választja meg háromévi időtartamra, elnök azonban csak valamely kir. bírósághoz kinevezett ítélőbíró lehet. A választottbíróságra vonatkozó ez a rendelkezés módosult utóbb az 1927. május 8-án elhatározott, a perben 2.-/. alatt csatolt alapszabályok 33. §-ában foglaltak szerint akként, hogy e bíróság az elnökből és két választottbíróból álló hármastanácsban intézi el a vitás ügyeket, továbbá hogy a küldöttközgyűlésen megválasztott azoknak a tagoknak a száma, akik közül a választottbíróság tagjai választhatók, 100-ra leszállíttatott és az elnök személyére vonatkozó fentebb ismertetett korlátozás elhagyatott. A felperes az Fv/3. alatt csatolt alapszabályok megalkotásában a megalkotáskor érvényben volt G) alatti alapszabályok értelmében még részt vehetett, mert a G) alatti 61. §-ának 6. pontja szerint a közgyűlési küldötteket megválasztó taggyűlésen minden tag, tehát az irányadó fenti tényállás szerint ekkor már rokkantállományban levő s tagdíjat nem fizető felperes is, tanácskozási és szavazati joggal bírt. Minthogy azonban az Fv/3. alatti módosított alapszabályok 63. § 7. pontja és a 64. § harmadik bekezdése értelmében a tagdíjat nem fizető, rokkantállományban levő tagok ezen alapszabályok hatálybaléptét követő időben a taggyűlésen tanácskozási és szavazati joggal már nem bírtak s ugyanígy rendelkeznek a 2.*y. alapszabályokat közvetlenül megelőző Fv/4. alatt csatolt alapszabályok is a 46. §-ban : az 1927. május 8-án tartott küldöttközgyűlésen elhatározott 2.-/. alatti alapszabályok megalkotásában az ekkor már rokkantállományban levő és tagdíjat nem fizető felperes sem közvetlenül, sem közvetve, kiküldöttek útján, részt nem vehetett.