Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

26 Perjogi Döntvénytár. akkor sem, ha pl. mint gyám vagy gondnok végez annak nevében peres vagy perenkívüli teendőket, kinek törvényes képviselője. Kizárják az ellenkező álláspont helyességét a Cst. 130. §-ának a csődtömeggondnoki díjak s kiadások megállapítására vonatkozó rendelkezései is. A díjak ugyanis szabad egyezkedés tárgyául szolgálnak a tömeggondnok és a csődválasztmány között s az egyesség jóváhagyására, illetve a díjak mérséklésére vonatkozó jog a csődbíróságot illeti. Márpedig úgy a választmány részére az egyesség kötéséhez biztosított jognak, mint a csődbíróság felügyeleti jogának gyakorlása meghiúsulna a díjak egy részét illetően akkor, ha a tömeggondnok jogosult volna arra, hogy ezek megállapítását a Ppé. 18. §-a szerint való egyoldalú kérelemmel a peres vagy perenkívüli ügyben eljáró elsőfokú bíróság előtt szorgalmazza. •> Ugyanez az ellentét állana elő a csődtörvénynek a kiadások megállapítására vonatkozó eljárási rendelkezéseivel való vonatkozásban is. A kiadások ugyanis a Cst. 103. §-ának utolsó bekezdése szerint a tömeggondnoki számadásokba veendők fel, •ezek pedig a Cst. 161.; 162., 163. §-ának első bekezdése szerint a hitelezők meghallgatása, esetleg a Ppé. 23. §-ának utolsó bekezdése szerinti per útján kell hogy elintézést nyerjenek. Kizárja ezenkívül a Ppé. 18. §-a szerinti eljárásnak a tömeggondnok által való igénybevételét az is, hogy nincs oly megbízó fél, akinek a felhívott jogszabály által előírt meghallgatásával (Pp. 254. §) a díjak s költségek megállapítása tárgyában határozat hozható volna. Figyelembe kell végül venni a kérdés eldöntésénél azt is, hogy bár a bíróság a Ppé. 18. §-a szerint való eljárásban is vizsgálat tárgyává teszi az ügyvéd cselekményeinek indokolt voltát, szükségességét, az ügy tárgyának értékét vagy jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátásához szükséges időt és munkát, mégis mindezeknek a körülményeknek mérlegelése itt kizárólag az illető per vagy perenkívüli eljárás szemszögéből történhetik. Viszont abban az esetben, midőn a tömeggondnok végez oly peres vagy perenkívüli teendőt, melynek díjai s költségei megállapítandók, ez az eljárás a csőd lebonyolításának csak egyegy mozzanata, melynek a csődügy egész szempontjából való jelentőségét helyesen csak a csődeljárásban a választmány, illetve csődbíróság méltathatja. Ezeknek megfontolása alapján a jogegységi tanács a vitás elvi kérdést a határozat rendelkező része szerint döntötte el. Kelt Budapesten, a kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi-