Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

XXIV Ta rtalommutaló. tartásról történt lemondást tartalmazó nyilatkozatát meg­tévesztés következtében adta be és állította ki, a perenkívüli telekkönyvi eljárásban figyelembe nem vehető s így az az első­bíróság végzésének megváltoztatására alapul nem szolgál­hat. — II. A saját jelzálogjognak az elsőbíróság által rang­sorfenntartás nélkül elrendelt törlését megváltoztató s a törlési kérelmet elutasító másodbírói végzés ellen a követ­kező jelzálogos hitelezőnek felfolyamodási joga van Ügyvédi díj megállapítása és elsőbbsége (Ppé. 18. §.) 27. I. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé. 18. §-a alap­ján hozott költségmegállapító végzésben foglalt költség ösz­szege az ügyvédi munkadíjak és költségek tekintetében indított későbbi behajtási perben csupán abban az esetben irányadó, ha a Ppé. 18. §-a alapján lefolytatott eljárás sza­bályszerűen hozott jogerős végzéssel fejeztetett be. — II. Ily irányadó és jogerős megállapítás hiányában csupán az ügy­védi költséget érvényesítő perben kell a bíróságnak dönte­nie a fölött, melyik az az összeg, amely a munkát elvégző ügyvédet vagy annak jogutódját megilleti. Az ezt eldöntő ítélet hozatala az a jogi tény, amely az ügyvédi díjak és költségek iránti követelést meghatározhatóvá teszi. Amidőn tehát a követelést az ügyvéd vagy annak jogutódja oly idő­ben érvényesíti, amelyben a törvényes fizetési eszköz mái­nem a korona, de a pengő, az ily követelés nem esik átérté­kelés alá, hanem pengőértékben keletkezik és ebben hatá­rozandó meg. Éspedig abban az értékben, amelyet az elvég­zett ügyvédi munka a bírói megítélés idejében képvisel. Ily esetben tehát az 1928 : XII. tc. 32. §-ának a külföldi hitelező valorizációs igényét korlátozó rendelkezése nem alkalmaz­ható 28. A külföldi bíróságnak külföldi pénznemre szóló díjmegálla­pítása a Romániával szemben fennálló viszonosság hiánya miatt nem lehet a magyar állampolgár alperes ellen irány­adó és kötelező. Nem pedig akkor sem, ha a bírósági hatá­rozat a magyar Ppé. 18. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően is hozatott és jogerőre emelkedett 35. A csődtömeggondnok azokban a perekben, melyekben a tö­meghez tartozó vagyon tekintetében az 1881 : XVII. tc. 100. §-a értelmében képviselői jogkörében eljár vagy eljárt, a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csődtömeggel szemben való megállapítását nem kérheti, hanem az ilyen költségek és díjak megállapí­tása is a csődbíróság (Cst. 103. §) hatáskörébe tartozik. . . 37. Az 1912 : LIV. tc. 18. §-ának az ügyvédi díjak és kiadások megállapításáról szóló rendelkezését alkalmazni kell akkor is, amikor a fél az ügyvédnek a díjakra és kiadásokra vo­natkozó igényét jogosnak el nem ismeri, kivéve ha a fél kifogása az említett szakasz negyedik vagy ötödik bekez­dése szerint vagy a miatt alapos, mert az ügyvéd megbízása igazolva nincs 46. II. A Ppé. 18. §-a nem ad jogot az ügyvédnek ahhoz, hogy a biztosítási végrehajtást a fél javára megítélt költség ere­jéig a saját nevében kérhesse

Next

/
Oldalképek
Tartalom