Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Tartalommutató. XXIII Lap bírói szerződés érvényesítéséhez szükséges. — II. A rendes bíróságnak a Pp. 772. §-ában biztosított kinevezési jogköré­ben, mint többen, benne foglaltatik a rendes bíróságnak az a kisebb joga is, hogy a választottbíró (elnök) megválasztá­sánál a szerződésben a felekre nézve előírt kijelölést és sors­húzást a mulasztó fél helyett akkor is teljesítse, ha a szer­ződés nem mondja ki azt, hogy a szerződésszerű elnökvá­lasztási eljárásban való közreműködést elmulasztó fél he­lyett a bíróság fog cselekedni. És a Pp. 779. §-a értelmében ennek nem akadálya az, hogy az egyik bíró ellen kizárási eljárás van folyamatban 66 101. I. Szerződésben megnevezett választottbíró tisztségének megszűnése. — II. A választottbírósági szerződés érvénye és hatálya nem esik szükségkép össze a magánjogi alapszer­ződés érvénye és hatályával akkor sem, ha azokat a felek egyidejűleg kötötték és egy okiratba foglalták. — III. Nincs oly jogszabály, amely a választottbíróságot arra kötelezné, hogy a fél által ajánlott bizonyítást semmisség terhe alatt foganatosítsa. — IV. Érvénytelen a választottbírósági íté­let, ha a felet oly szolgáltatásra kötelezi, amelynek kikö­tése és érvényesítése törvényes tilalomba ütközik. — V. Kar­telbizottság véleményének beszerzése és a kereskedelmi mi­niszter nyilatkozatának bekérése régi ügyben 92 102. I. Bár az ügyvédnek a választottbírák megnevezésére an­nak idején külön meghatalmazása nem volt, ezt a hiányt pótolja, ha a fél a választottbíróság előtt személyes meg­jelenéssel az eljárást lefolytatta, tehát az ügyvéd jogcselek­ményeit nyilvánvalóan még az eljárás folyamán jóvá­hagyta. — II. Abból, hogy a felek az alapszerződéstől, a vá­lasztottbírósági kikötésről hallgatva elállottak, még nem vonható kétségtelen következtetés arra, hogy a szerződés­ből eredő mindennemű vita eldöntésére a felek által elfo­gadott választottbírósági kikötés hatálya is egyidejűleg meg­szűnt 94r 149. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a választott­bíróság díjának megállapításánál nemcsak a kereseti és vi­szontkereseti követelés együttes összege, hanem az olyan ellenkövetelés összege is mérvadó, amelyet az alperes csak beszámítás útján kíván ugyan érvényesíteni, elbírálása azon­ban mégis külön bírói működést igényel 122 160. A csődnyitásnak a választottbírósági szerződés hatálytalan­ságát előidéző hatást tulajdonítani nem lehet, éppúgy, mint ahogy a fél halála vagy gondokság alá helyezése sem szünteti meg a szerződést. A közadós által a csődnyitást megelőzőleg érvényesen létesített választottbírósági szerződés tehát a csődtömeget is köti, csakhogy ilyen esetben a peres eljárás ugyanazon korlátozásoknak van alávetve, mint a rendes bíróság előtti per esetében 12Ö 1912 :LIV. tc. a Pp. életbeléptetéséről. Telekkönyvi felfolyamodás. (Ppé. 13. §.) 11. I. Az ingatlan tulajdonosa részéről a felfolyamodásban vi­tatott az a tény, hogy a törlési engedélyt és a ranghelyfenn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom