Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

XIV Tartálommuta tó. azonos a váltó kiállításának alapjául szolgáló magánjogi jogviszonyból közvetlenül eredő joggal; a váltókövetelés tárgyában döntő ítéletnek tebát jogerős ítélet batálya a felek közti köztörvényi alapjogviszonyra nem általában, banem csak abban a keretben van, amelyben a váltókötelezettnek a V. T. 92. §-a értelmében az alapjogviszonyból a közvetlen felével szemben emelt kifogását is elbírálta, mert ez a váltókövetelés felől hozott határozatnak a Pp. 411. § első bekezdés 2. mondatában jogerőssé lett szükségképpeni következménye. Az adás-vételi szerződés érvényessége tehát nincs eldöntve a vételárra adott váltó alapján lefolyt perben, ha ott a vevők csak a váltólejárat megállapodásellenes kitöltésének kifogását (V. T. 93. §) érvényesítették. Különösen áll ez akkor, ha a váltó a vételárnak csak egy részletére vonatkozott 66. Az érvényesített jognak azonosságát nem csupán annak jogi minősítése, hanem a jog alapjául a keresetben felhozott tényállításoknak és a kereseti kérelemnek azonossága teszi; mert a jog az alapjául felhozott tényekkel és az abból származtatott igényekkel kapcsolatban képezi az ítéleti döntés tárgyát. ítélt dolog tehát nem forog fenn, ha a felperes a követelés keletkezési idejére és a követelés mértékére nézve a korábbi pertől eltérő kereseti tényalapon és változott kereseti kérelem mellett érvényesíti követelését 83. A végrehajtást szenvedő engedményese által indított igényperben történt jogelismerés, valamint a lefoglalt és letétbe helyezett követelésnek a végrehajtás alól ezen az alapon történt jogerős felmentése folytán az engedményes sorrendi elsőbbsége — külön igényper nélkül is -— az ugyanazon végrehajtató olyan egyéb követelésével szemben is fennáll, amelynek erejéig a végrehajtás az iratokból kitűnőleg szintén az engedményi okirat után foganatosíttatott 138. II. Ha a munkaadó és az alkalmazott közötti jogviszonyra külön szolgálati és fegyelmi szabályzat van érvényben, a szabályzatban előírt úton szabályszerűen megállapított tényállás a bíróság előtt újból vitássá nem tehető 1 Perköltség. (Pp. 424—4-35. §.) 1. A születés törvényességét támadó perben a kiskorú ügygondnoka a Pp. 697. §-án alapuló kirendeltetésénél fogva a Pp. 434. §-a értelmében a felperestől költségei előlegezését igényelheti, tekintet nélkül az esetleges megtérítéshez való jogra 24. A gyermek törvényességének megtámadása iránt indított perben a Pp. 697. §-a értelmében gondnok rendelendő, akinek a díjait a 128,000/1922. B. M. sz. rendeletre is tekintettel, a Pp. 434. §-a értelmében — a megtérítéshez való jog érintése nélkül — a felperes előlegezni köteles 34. Ha a csődmegtámadási pernek, vagy a csődtömeg által vagy a csődtömeg ellen indított más pernek a költségét a csődtömegnek kell viselnie, az ítélet (végzés) nem szólhat akként, hogy rendelkezése alapján a csődtömeg ellen kielégítési végrehajtásnak legyen helye, hanem annak megálla-