Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 121 felelően — csak arra az esetre vonatkoztatható, ha maga a végrehajtást szenvedő a pert korábban meg nem indította, ilyen korábbi perindítás esetében ellenben a végrehajtási törvény 124. § utolsó bekezdés helyes értelme szerint az ügygondnoknak ahhoz nyílik joga, hogy a pert saját felperessége alatt folytathassa. Az, ha ettől az ügygondnok elzáratnék és arra kellene szorítkoznia, hogy a végrehajtást szenvedő felperes pernyertességének elősegítése céljából a perbe — mellékbeavatkozóként — beavatkozzék (Pp. 84. §), nyilván ellenkeznék a végrehajtási törvény 124. §-ával. A mellékbeavatkozó perbeli cselekményének ugyanis a Pp. 88. § első bekezdése értelmében a perre nincs hatálya, ha ellentétben áll a fél perbeli cselekményével. Márpedig azt nem lehet föltenni, mintha a végrehajtási törvény 124. § ötödik bekezdése míg egyrészről védeni akarta a hitelezőt az ellen, hogy az adósa a lefoglalt követelés érvényesítésének elmulasztásával elvonja a kielégítési alapot, addig másrészről megfelelő védelem nélkül hagyta volna a hitelezőt akkor, ha az adósa a lefoglalt követelés iránt előbb megindított perének sikerét a perbeli cselekményével veszélyezteti. . Helyes tehát a megtámadott végzésnek az a döntése, mellyel a követelés behajtására kirendelt ügygondnoknak megengedte, hogy G. H. helyébe felperesként a perbe belépjen. = A Kúria V. 5179'1918. sz. határozatában ellenkező állásponton volt. 147. A végr. t. 196. § 1. bek. rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a sorrendi végzés elkészítésére szánt 15 napi határidő a közszemlére való kitételre is értendő, mégpedig akként, hogy legkésőbb e határidő utolsó napján a végzés közszemlére ki is tétessék, s így a sorrendi végzés elleni felfolyamodás beadására a közszemlére kitételtől számítva mindenesetre nyolcnapi határidő rendelkezésre is álljon ; ha pedig a végzés a tárgyalástól számított 15 nap alatt el nem készül, a megszemlélésre kitétel többé helyt nem foghat és a végzés már csak kézbesítés, illetőleg kihirdetés által közölhető. (Kuria 1931 dec 12. pk. V. 2038/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XIII. 75. 148. Ha az ítélet kihirdetése után az elmarasztalt kiskorú alperes t. és t. gyámja a fellebbezési jogról szabály-