Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

120 Perjogi Döntvénytár. 84. § értelmében a megbízó mellékbeavatkozással sem élhetne, holott jogi érdeke kétségtelen és mellékbeavatkozási jogát a III. 1699/1931. sz. kúriai határozat is elismeri. 146. A végr. t. 124. §-a alapján kirendelt ügygondnok a végrehajtást szenvedő által indított perbe — a végrehajtást szenvedő beleegyezésétől függetlenül — felperesként beléphet. Ez akkor is áll, ha a végrehajtást szenvedő a keresetét alkalmi egyesülés megszüntetése, számadás és ennek elmulasztása esetében követelés fennállásának megállapítása iránt indította. (Kúria 1932. jan. 29. P. IV. 6186/1931. sz.) A kir. Kúria: A felfolyamodásnak nem ad helyt. Indokok: G. H. felperes a keresetét alkalmi egyesülés megszüntetése, számadás és ennek elmulasztása esetében követelése fennállásának megállapítása iránt indította, ami nyilvánvalóan a későbbi marasztalási per érdekét szolgálja. A szóbanlevő jogviszonyból kifolyólag G. H. felperest az alperessel szemben megillető lefoglalt követelés behajtására a végrehajtási törvény 124. § alapján kirendelt ügygondnok hatásköre tehát nyilván kiterjed a követelés érvényesítésének egyik jogi eszközeként jelentkező jelen pernek felperesként való folytatására is. Közömbös e tekintetben az, hogy az állítólagos alkalmi egyesülésnek megszüntetése az ügygondnok jogkörén kívül esnék. Hiszen a jelen esetben a megszüntetést már maga G. H. felperes kérte a keresetlevelében, a megszüntetéssel kapcsolatos igények tehát a felperes hitelezői részére kielégítési alapként elérhetőkké váltak. Maga a számadás pedig még az alkalmi egyesülés megszüntetésétől függetlenül is kikényszeríthető az alperestől. A Pp. 82. §-a szerinti főbeavatkozási per útjára a behajtási ügygondnok azért nem szorítható, mert a peres követelést nem a maga részére követeli, hanem bírói megbízás alapján éppen a felperesnek, mint végrehajtást szenvedőnek a jogát érvényesíti (a végrehajtató kielégítésének lehetővététele érdekében). A végrehajtási törvény 124. § utolsó bekezdésének az az intézkedése tehát, hogy a kirendelt ügygondnok a követelés behajtása iránt saját felperessége alatt pert indítani van jogosítva, a perfüggőségre, mint pergátló okra (Pp. 147. § első bekezdés 1. pont és 180. § második bekezdés 5. pont és utolsó bekezdés) tekintettel — a fellebbezési bíróság álláspontjának meg-