Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

\ 116 Perjogi Döntvénytár. 137. Az 1927 : XXI. tc. 115. §-ának a negyedik bekezdése értelmében az Országos Munkásbiztosító Intézet orvosának a szolgálati illetmény vagy nyugdíj iránt támasztott követelése a rendes bíróságok hatáskörébe és polgári per útjára nem tartozik. Ellenben az orvos által a Társadalombiztosítási Intézet ellen azon az alapon indított kártérítési kereset, hogy felperes az 1927: XXI. tc. életbelépése alkalmával az alperes szolgálatába át nem vétetett, rendes bírói útra tartozik. (Kúria 1932. márc. 3. P. II. 8399/1930. sz.) = V. ö. fenti 13. sz. és jzt. 138. I. Munkaügyi perben nem forog fenn szüksége a szóbeli tárgyalás elrendelésének, ha felperes sem az elsőbíróság előtti eljárás rendén, sem a fellebbezésében sem jelölte meg azokat a ténykörülményeket és bizonyítékokat, amelyeket a fellebbezési tárgyaláson előadni és érvényesíteni kívánt volna. — 27. Ha a munkaadó és az alkalmazott egymásközötti jogviszonyára nézve külön szolgálati és fegyelmi szabályzat van érvényben, a fegyelmi szabályzatban előírt úton megállapított tényállás a bíróság előtt újból vitássá nem tehető; de kiterjed a bíróság hatásköre annak a megvizsgálására, hogy a fegyelmi szabályzat eljárási szabályai betartattak-e, ennek a keretében a fegyelmileg terhelt alkalmazottnak adatott-e mód védelme előterjesztésére, a megállapított tények a szabályok értelmében fegyelmi vétségnek minősülnek-e és a megállapított fegyelmi vétségre olyan büntetés mondatott-e ki, amelyet a kérdéses cselekményre a szabályzat megenged. (Kúria 1932. márc. 1. P. II. 2639/1928. sz.) = Ad I : V. ö. Perjogi Dtár XIV. 17., 98. és jzt. — Ad II : V. ö. Perjogi Dtár X. 23., 26. és jzt. 139. Az 1921: XXXI. tc. a biztosított alkalmazottnak csak a saját munkaadója ellen támasztott, a munkaadó üzemében szenvedett balesetből eredő s a biztosítótól járó kártalanítást meghaladó követelésnek az elbírálását