Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 117 utalja a munkásbiztosító bíróság hatáskörébe, de nem ha az alkalmazott a balesetet másnak az üzemében szenvedte s kárköveteléssel csak ez ellen lép fel. Nincs oly jogszabály, mely szerint az ily tárgyú pert más hatóság előtti eljárásnak kellene megelőznie. (Kúria 1932. jan. 21. P. II. 5922/1930. sz.). = V. ö. Perjogi Dtár XV. 59. és jzt. 140. Amikor több per egyesítve nincsen, hanem a felperes ugyanazon keresetlevélben több követelést, az alperes pedig viszontkereset emelése nélkül beszámítási kifogáskép ellenkövetelést érvényesít, a keresetlevélben érvényesített több követelés közül pedig az egyik alkalmas a végeldöntésre; ilyen esetben nem a Pp. 387. §-ában említett elkülönített végítélet, avagy végítélet hozatalának, hanem a Pp. 388. §-a értelmében részítélet hozatalának van helye, amelyben a perköltség kérdésében nincs helye döntésnek. (Kúria im febr< 18 p n 4512/1930. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VI. 29., VII. 66., 68., IX. 84., XII. 51. 141. A házassági eljárásban a bíróságok illetékessége kizárólagos és a Pp. rendszere szerint a kizárólagos illetékesség a per bármely szakában hivatalból vizsgálandó (Pp. 50. és 499. § 2. bek.), amellyel szemben azonban a Pp. 677. § 4. bekezdése azt a kivételes szabályt állította fel, hogy a már eljárt és érdemben ítéletet hozott magyar bíróság illetékességét a fellebbezési bíróság már csak a Pp. 640. és 641. §-ban meghatározott esetekben veszi hivatalból figyelembe. (Kúria 1932. márc. 8. P. III. 3203/1931. sz.) 142. Kényszerkölcsönkötvények eladásából származó követelés polgári per útra tartozik. (Kúria 1932. febr. 23. P. IV. 5558/1930. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja.