Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 115 állami szuverenitással. Ha a tömeggondnok mindezeket a kérelmeket egy és ugyanazon keresetben terjeszti elő. akkor azon az alapon, hogy mindezek iránt a tömeggondnok az osztrák bíróságnál is — korábban — keresetet indított r a Pp. 180. § 5. pontja szerinti perfüggőségi kifogásnak, a fentiekhez képest, részben helyt kell adni, részben pedig azt el kell utasítani. (Kúria 1932. márc. 81. P. VII. 5216/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár VII. 114., Térfy-gyüjtemény II. 780., 781. 134. A perben történő beszámítás érvényesíthetését nem zárja ki az, hogy a beszámítani kívánt, az ellen­követeléssel egynemű szolgáltatásra irányuló követelés jog­alap és mennyiség tekintetében bírói megállapításra szorul. (Kúria 1932. márc. 30. P. VII. 4662/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IX. 94. és jzt. 135. Az általános joggyakorlat értelmében az átérté­kelés iránti pert az eredeti követelésre nézve hatáskörrel bíró bíróságnál kell folyamatba tenni. Ez a hatáskör azon­ban nincs kizárólagosan megállapítva, ha tehát az alperes az eljárás során pergátló kifogással nem élt, a felülvizs­gálati kérelemben már nem hivatkozhatik arra, hogy a per az eredetileg eljárt tőzsdebírósághoz tartozik. (Kúria 1932. ápr. 7. P. IV. 4475/1930. sz.) = Ellenkező a gyakorlat a Pp. 413. §-án alapuló perben: Pht. 861. és. Perjogi Dtár IV. 162. — Viszont a Perjogi Dtár XV. 45. alatti határozat szerint a tözsdebírósági kikötés a tőzsdebírósági ítélet után indított valori­zációs keresetre ki nem terjed. 136. Jogügylet érvénytelenségének megállapítása az adós jog állapotának biztosítása céljából szükségesnek mu­tatkozhatik akkor is, ha a hitelező a jogügylet alapján az adós ellen már felléphet teljesítés iránti keresettel, mert az adós a hitelező részéről a peres eljárás megindítását nem tartozik bevárni. (KÚ„ia 1932 ápr 14 p VII 7190/1930. sz.} = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 51. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom