Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVII. kötet (Budapest, 1933)

Perjogi Döntvénytár. 11S íolyamán kezdetét veszi, a perbehívó ellen folyamatba tett per kimenetelétől függ, akkor nyilván visszás volna a perbehívótól azt kívánni, hogy a per folyama alatt a perbehíváson felül a perbehívott ellen keresetet is nyújtson be pusztán azért, hogy ezzel magát az elévülés ellen megóvja. Visszás volna ez azért, mert a perbehívott ellen támasztható követelés a már folyamatba tett per kimenetelétől függvén, ennek a pernek befejezése előtt a fél sokszor nem is tudhatja, hogy pervesztessége esetére a perbehívott ellen milyen alapon és összegben fog követelést támaszthatni. Egyébként a szavatosság vagy kártérítés címén indított kereset elintézésére hivatott bíróság rendszerint amúgyis felfüggesztené az új eljárást annak a korábbi pernek a jogerős befejezéséig, amelynek kimenetelétől az előtte érvényesített kereset sorsa függ. S ha aztán abban a másik perben a perbehívó pernyertes lett, akkor a szavatosság vagy kártérítés címén indított per rendszerint tárgytalanná válik. Ha pedig a másik perben a perbehívó pervesztessé vált, akkor föltehető, hogy az esetek túlnyomó részében a perbehívott a perbehívó irányában a szavatosságból vagy kártérítésből eredő kötelezettségének perlés nélkül is eleget fog tenni. Abból a célból tehát, hogy bizonytalan és felesleges perek elkerült essenek s a felek ily perek költségeitől megkíméltessenek, indokolt módot adni a félnek arra, hogy az elévülést a perbehívással megszakíthassa. Az az álláspont egyébként, amely szerint a perbehívás megszakítja az elévülést, semmiképpen sincsen ellentétben az elévülés intézményének alapgondolatával. Az elévülés célja ugyanis elsősorban az, hogy az adós ne legyen túlságosan hosszú ideig bizonytalanságban a felől, hogy a hitelező kívánja-e ellene állítólagos követelését érvényesíteni. A perbehívással pedig a perbehívó a bíróság előtt ad kifejezést annak, hogy a per kimenetelétől függően követelését a perbehívott ellen érvényesíteni kívánja. Az elévülés intézményének általános törvényhozási indoka továbbá az a tapasztalati tény, hogy a követelés keletkezésének és megszűnésének körülményei az idő múlásával mindinkább elmosódnak és az adósra nézve hosszabb idő elteltével a követelés fennállásának a kérdésében a védekezés mind nehezebbé válik. Ámde a perbehívás folytán a perbe beavatkozó perbehívottnak módjában áll a perbehívó ellen támasztott követeléssel szemben az utóbbival együttesen védekezni, s amidőn a perbehívott, mint beavatkozó, a perben tényállításokat tehet s bizoPerjogi Döntvénytár. XVIT. 8