Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. fogadta, és ha a másik tanú ezzel lényegileg egyezően vallott, a felülvizsgálati bíróság a tényállást e vallomások alapján maga is megállapíthatja. — II. Ha a vevők az eladónak a szerződés hatályát egyoldalúan megszüntető ténye ellen a kereset beadása előtt nem tiltakoztak, továbbá ha a felperes az alperesek részére eladott ingatlannak telekkönyvi tulajdonosa maradt s a vételárelőleg is az ő birtokában volt és az alperesek a kereset beadása előtt sem az ingatlan tulajdonára igényt nem támasztottak, sem az előleg visszaadását nem kérték: felperes nem indíthat keresetet aziránt, hogy az ügyletnek elállás folytán történt hatálytalanná válása bíróilag megállapíttassék, mert ily kereset szükségességének fennforgására abban az esetben volna következtetés vonható, ha az alperesek szavakban vagy cselekedetekben oly magatartást tanúsítottak volna, amelyből az tűnik ki, hogy ők a szerződést fennállónak tekintették és ekként a felperes jogállapotát bizonytalanná tették. (Kúria 1930. máj. 14. P. V. 4024/1928. sz.) = Ad I. : V. ö. Kúria I. 2320/1920., IV. 1917/1922., 4608/1924., I. 6998/1924. és TE. 40. §. — Ad II. : V. ö. Kovács «Pp. magy.» II. kiad. 419. lap 16., 17. és 435. lap. XVII. jzt. 52. Bár a végrehajtást szenvedő képviselője a kielégítési végrehajtást elrendelő végzés ellen beadott felfolyamodásban jobb tudomása ellenére nyilvánvalólag alaptalanul tagadta a kielégítési végrehajtásnak alapjául szolgált ítélet átvételét, ezért pénzbírságban mégsem marasztalható, mert a Pp. 222. §-a alkalmazhatásának a végrehajtási eljárásban helye nincs. (Kúria 1930. dec. 12. Pk. f. 7075/1930. sz.) = E hiányon a TE. 45. §-a is csak részben segített. 53. Az a tény, hogy az osztrák korlátolt felelősségű társaság végrehajtató cége a kielégítési végrehajtás iránti kérelem előterjesztésekor a cégjegyzékből töröltetett és mint ilyen megszűnt, nem lehet jogi akadálya annak, hogy