Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. vn Pp. 39. §-ában meghatározott kizárólagos illetékesség ki nem terjed 104 187. A Pp. 21. §-ában a tartózkodási hely alapján meghatározott illetékesség csak kisegítő jellegű és nem jöhet alkalmazásba akkor, ha az alperesnek a keresetlevél beadásának időpontjában az illetékesség megállapítása alapjául szolgáló lakhelye van 137 188. Egyik alperes a vele együtt perbevont másik alperessel szemben fennálló könyvkivonati illetékesség alapján, pertársaság címén, az utóbbinak illetékessége alá nem vonható 137 Bírósági személyek kizárása. (Pp. 59—69. §.) 44. I. Az örökösödési perben hozott ítélet harmadfokú elbírálásából nincs kizárva az a bíró, aki a hagyatéki eljárás folyamán a hagyatékra vonatkozó valamely, habár utóbb az örökösödési per érdemi eldöntése alá bocsátott kérdés perenkívüli rendezését tartalmazó végzés meghozatalában ugyanazon a fokon részt vett 34 45. I. Az, hogy a kir. ítélőtábla elnöke a hozzá beadott panaszban foglalt állításokban hivatalból, de felhatalmazásra üldözendő rágalmazást észlelve a bűnvádi feljelentést megtette : az 1896 : XXXIII. tc. 87. §-ából, de hivatalfőnöki minőségéből is folyó hivatali kötelessége, amelynek teljesítése őt a Pp. 61. §-a értelmében aggályossá nem teszi. — II. Ha az ítélőtábla és elnöke ellen beadott kizárási kérelmet a Kúria elutasítja, a törvényszék bírái elleni kizárási kérelmet szabályszerű határozathozatal végett a kir. ítélőtáblához átteszi 35 Perképesség. (Pp. 70—76. §.) 14. Magánjogi szempontból ahhoz, hogy több természetes személy egyesülése folytán jogképes jogi személy alakuljon, sem írott alapszabályok, sem kormányhatósági jóváhagyás vagy hatóságnál való bejelentés nem szükséges. Elég, ha az egyesület szabályos szervezet mellett megengedett célra megalakult és a tagok vagyonától különálló vagyonnal rendelkezik s külön képviselet alatt áll. Ha azonban az alperesként perbevont társaságnak a tagok vagyonától különálló vagyona nincs, az nem jogi személy, tehát perbeli jogképessége sincs 8 16. II. Az 1921 : XLIII. tc. 2. §-ának 6. bekezdése alapján kinevezett zárgondnokot a hitbizomány képviselete csak vagyonkezelési ügyekben illeti meg és minden más kérdésben a hitbizomány képviseletére a hitbizományi rendeletek rendelkezései az irányadók. — III. A törvényes képviselő mellőzése esetében a hiány pótolható s ezért e pergátló körülménynek az alapján a pert a Pp. 182. §-ának 1. bekezdése értelmében megszüntetni csak abban az esetben lehet, ha a bíróság a felpereseket a hiány pótlására a Pp. 75. §-ának megfelelően felhívta s ez a felhívás eredménytelen maradt. — IV. A törvényes képviselőként helytelenül megjelölt személy költségeiben a felperest már a hiány pótlását elrendelő végzésben marasztalni kell 9