Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

30 Perjog i~ Dön t vé nytár. szerzésére nézve a bányatörvényekben előírt szabályok nem érintetnek, ez a haszonbérlet i jog tehát nem esik a bányatulajdonjog tárgyaira vonatkozó tulajdon vagy más dologi jog fogalma alá s nem is része a bányatulajdonnak. Ennélfogva a kir. Kúria a felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel annyival is inkább elutasította, mert a jelen perben az döntendő el, hogy a felek egyező előadása szerint megszűnt haszonbérleti szerződés megszűnése következteben helyet foghat-e a telekkönyvileg bekebelezett haszonbérleti jognak a törlése, arra az alperesek által vitatott tényre való figyelemmel, hogy a felperesek megtagadták a haszonbérlettel kapcsolatosan létesült felszerelési tárgyak átvételét. Ez a kérdés pedig különös bányajogi szakszerűséget nem igényel, e kérdés az általános magánjogi rendelkezések alapján dönthető el. • = V. ö. Perjogi Dtár II. 16., III. 23., 141., 193., VI. 62., 65., VII. 107., VIII. 128., XI. 34., XIV. 58. 41. /. Abban az esetben is, ha szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kárigény a per tárgya, de a teljesítés helye okiratból meg nem állapítható és a kézbesítés nem történhetik meg a bíróság területén vagy székhelyén, a károsítás helye szerinti illetékesség a Pp. 37. §-a értelmében megállapítható. — II. Az alaptalan pergátló kifogással okozott költség megtérítése iránti kötelezettség az ügy végelintézésétől független. (Kúria 1930. máj. 16. P. V. 8214/1929. sz.) A kir. Kúria : A felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja, alperes pergátló kifogását elveti és az ügyet érdemi tárgyalás végett az elsőbírósághoz visszautasítja. Kötelezi alperest, hogy a felperesnek — ügyvéde kezéhez — 150 P per fellebbezési és felülvizsgálati költséget 15 nap alatt megfizessen.' Indokok : A kereset tartalma szerint felperes az alperes elleni kereseti igényét arra alapítja, hogy egy, a peresfelek és még felperes családtagjainak is közös tulajdonát tevő ingatlan eladásából folyóan alperes, mint eladó érdektárs, magára vállalta a jelzálogos hitelezők követelésének rendezését, s az Ipar és Kereskedelmi r.-t. debreceni cég követelését a felperes tudta és hozzájárulása nélkül akként rendezte, hogy az egyességileg megállapított 14,000 P-ből csak 12,000 P-t fizetett ki, 2000 P-t pedig meghagyott egy másik, nevezetesen a hajdú-