Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)
Perjogi Döntvénytár. 31 dorogi 4442. sz. betétben felvett házas ingatlannak felperest megillető részén, melyet a hitelező elárvereztetvén, alperes azzal, hogy a hitelező követelését nem teljesen egyenlítette ki, felperest 4000 P erejéig megkárosította. Nyilvánvaló ezek szerint a kereseti előadásból, hogy a jelzálogos hitelezők követelésének rendezését illetően a peresfelek között megbízási szerződés létesült s felperes az alperes elleni kárigényét, e megbízási jogviszonyra tekintettel, a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából származtatja. A Pp. 29. §-a értelmében a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kártérítést tárgyazó perek a szerződés teljesítési helyének bírósága előtt is megindíthatok, ha a teljesítés helye okiratból megállapítható vagy ha az idézés az alperesnek a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. A keresethez mellékelt A) alatti okiratból nemcsak az, hogy alperes a reábízott teendőket hol tartozik teljesíteni, de még az sem tűnik ki, hogy alperes milyen jelzálogos követeléseket tartozik rendezni, — ilymódon tehát a teljesítés helye okiratból meg nem állapítható — az pedig, hogy az idézés az alperesnek a bíróság területén vagy székhelyén nem kézbesíthető, kétségtelen, mert a kereset szerint is az alperes Kecskeméten, tehát nem a debreceni kir. törvényszék területén lakik. Ezek szerint a Pp. 29. §-ában szabályozott feltételek fenn nem forogván, az e törvényszakaszban meghatározott illetékesség ebben a perben nem alkalmazható. A Pp. 37. §-a értelmében a 29. § alá nem tartozó kártérítési perek az előtt a bíróság előtt is megindíthatok, amelynek területén a károsítás történt. A törvényjavaslat alkotásakor az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint a 37. § általában kártérítési perekről szól, akár származik a kár büntető cselekményből, akár magánjogi deliktumból vagy egyéb alapból, s csakis a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kártérítési perek vannak kivéve annyiban, amennyiben azokban az illetékességet a 29. § szabályozza. Miután a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásakor és a plénumban is változatlanul elfogadtatott a miniszteri indokolás szerinti 37. § szövege, a miniszteri indokolásnak fenti tartalmából következve, a kártérítési perek illetékességét tárgyazó 37. § alkotásakor nyilván az volt a törvényhozás szándéka, hogy abban az esetben is, ha szerződésszerű teljesítés elmulasztásából eredő kárigény a per tárgya, de a teljesítés helye okiratból meg nem állapítható és a kézbesítés nem történhetik meg a bíróság területén vagy székhelyén, a károsítás helye szerinti illetékesség a Pp. 37. §-a értelmében megállapítható legyen.