Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Tartalommutató. v Lap 25. A. megváltást szenvedő részéről történt kötelezettségvállalás meg nem tartása folytán a jogkövetkezményeknek és a jogvitáknak elbírálása az 1924 : VII. tc. 18. § és az 1928 : XLI. tc. 2. § 2. bekezdése értelmében az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartozik 17 59. Az 1921 : XXXI. tc. 15. § 2. pontjának a munkásbiztosítási bíróság hatáskörére vonatkozó szabálya a baleseti kártalanítási követelésre akkor is alkalmazandó, ha az alkalmazott a pénztártól kártalanításban egyáltalában nem részesülvén, teljes kárát egyedül és kizárólag a munkaadó ellen érvényesíti, valamint akkor is, ha a kárigény az 1907 : XIX. tc. életbelépését megelőző időben történt balesetből ered 42 127. Az izraelita községkerületi bíróság által hozott ítélet az 1869. évi július 14. napján kelt kir. rendelettel szentesített, a magyar és erdélyhoni izraeliták egyetemes gyűlése által alkotott szabályzat (kongresszusi szervezeti szabályok) 68. §-a értelmében jogerős és így végrehajtható. A végrehajtás elrendelése bírói útra tartozik. Abban a kérdésben, hogy a hitközség és alkalmazottjai közötti szolgálati viszonyból származó peres kérdés elbírálásával a községkerületi bíróság az ő hatáskörét túl nem lépte-e, a végrehajtást szenvedő panasza folytán hozott miniszteri rendelet a végrehajtást elrendelő bíróságra irányadó 99 165. Az állagfenntartás elmulasztásából eredően a haszonbérlet megszűnte után támasztott kárkövetelésekre a vegyes bíróság hatásköre nem terjed ki 123 190. Az 1928 : XLI. tc. 12. §-a értelmében csak a földhözjuttatást kérők — tehát nem a vagyoni előny megosztását kérők — ügyvédi képviseletével fölmerült költségek tekintetében tartozik a döntés az OFB hatáskörébe 138 Külön eljárás és perenkívüli eljárás. 157. A jogerőssé vált árverési hirdetmény alapján megtartott bírói árverés eredményében haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonjogot szerzett árverési vevővel szemben az árverést megelőzően elkövetett telekkönyvi hiba perenkívüli úton nem helyesbíthető 118 170. I. A kir. Kúria P. V. 6767/1927. és P. V. 7787/1928. számú ítéleteiben kifejezésre jutott bírói gyakorlat értelmében, habár a kisajátítónak módjában áll a kártalanítás összegét az 1881 : XLI. tc.-ben szabályozott eljárás útján megállapíttatni, mégis abban az esetben, ha a kisajátító a kisajátítás tárgyát birtokba vette és ennek ellenére a kisajátítási törvényben előírt és csak a kisajátító által folyamatba tehető kisajátítási és kártalanítási eljárás megindításával ok nélkül késlekedik, a kisajátítást szenvedőnek joga nyílik ahhoz, hogy kártalanítás iránti igényét a törvény rendes útján érvényesíthesse. Ily esetben az a tény, hogy az alperes a per folyama alatt a kártalanítási eljárást megindította, a pergátló kifogás elbírálásánál közömbös 126^