Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 111 144. A természetes gyermeknek a nemző elleni tartási perében az alperes neje a tanuságtételt megtagadhatja, mert a házasságon kívüli nemzés a felek között családi kapcsolatot nem létesít, a Pp. 300. § 4. pontja tehát az alperes nejének tanukénti kihallgatására nem alkalmazható. (Budapesti kir. ítélőtábla 1931. febr. 21. P. 12,451/1930. sz.) 145. Az 1921: XL. tc. a kiadatás következményéül a magyar állampolgárság elvesztését nem állapítja meg; az a körülmény tehát, hogy a felperest az úgynevezett tanácsköztársasággal kapcsolatos bűncselekményért szabadságvesztésbüntetésre ítélték s a büntetés végrehajtásának félbeszakításával az 1921: XL. tc. alapján az orosz tanácsköztársaságnak kiadták, a Pp. 180. § 8. pontjában meghatározott pergátló kifogás alapjául nem szolgálhat. (Kúria 1930. dec. 16. P. I. 6826/1928. sz.) 146. I. Az a költség, amely az ügyvéd díjainak megállapítása céljából a Ppé. 18. §-a értelmében folyamatba tett eljárás körül merült fel, a megbízó terhére meg nem ítélhető, ha az ügyvéd a büntető ügyben felmerült költségeinek megállapítását a polgári bíróság előtt sikertetelenül kérte. — 27. Nincs kötelező szabály arra nézve, hogy a levelezés költségei mindenkor a vonatkozó perbeli cselekmények díjában bennfoglaltan állapíttassanak meg. — 77/. A képviseletről való lemondás körüli költség a megbízót nem terheli. (Kúria 1931. febr. 6. P. VI. 4008/1929. sz.) 147. Perjogi szabály, hogy a hagyatéki tartozásokért felelős örökösökkel szemben kimondott marasztalásnál a kielégítési alapul szolgáló hagyaték is megjelölendő, a felperes tehát tartozik a perben kimutatni, hogy hagyatéki vagyon van és azt is, hogy az miből áll. (Kúria 1931. febr. 10. P. VI. 4388/1929. sz.)