Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

112 Perjogi Döntvénytár. A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy 80 pengő felülvizsgálati eljárási költséget az alperesnek 15 nap alatt megfizessen. Indokok : Abból a jogszabályból, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért a hitelezó'knek csak a hagyatékkal felel, következik annak a szükségessége, hogy az örökösökkel szemben a hagyatéki tartozások érvényesítésénél valóban hárult legyen az alperesekre az örökhagyóról valamely vagyon, mert egyedül ez a vagyon és annak értéke szolgál az örökösök feleló'sségének tárgyául és egyúttal mértékéül is. Ha tehát nem maradt az örökhagyó után hagyaték, akkor az örökös vagyoni felelőssége be sem áll, mert saját személyében az örökös az örökhagyó tartozásaiért nem marasztalható. Ezeknél fogva perjogi szabályként követi a bíróság azt, hogy a hagyatéki tartozásokért felelős örökösökkel szemben kimondott marasztalásnál a kielégítési alapul szolgáló hagyaték is megjelölendő, a felperes tehát tartozik a perben kimutatni, hogy hagyatéki vagyon van és azt is, hogy az miből áll. Az adott esetben az eredetileg perbevont alperes a halálesett elvételi ív tanúsága szerint a per folyama alatt ingó és ingatlan vagyon hátrahagyása nélkül halt el. Az iratok tartalmából megállapítható (1930 : XXXIV. tc. 40. §), hogy az alperes ellen lefolytatott büntetőügyben beszerzett vagyoni bizonyítvány szerint a vádlott alperes teljesen vagyontalan volt, a jelen perhez csatolt szegénységi bizonyítvány szerint pedig örökösei, az alperesek is teljesen vagyontalanok. A felperes vitatta ugyan, hogy egy darab vadászfegyver, majd hogy egy mén és több ingatlan is maradt az alperes hagyatékában, állításának valóságát azonban hagyatéki leltárral vagy telekkönyvi kivonattal bizonyítani a felperes meg sem kísérelte, másrészt pedig azt a fentemlített okiratok meg is cáfolják. Minthogy pedig a hagyaték létezése a fél által megszerezhető okirattal bizonyítható, — amennyiben a leltár az igazolt hitelező kérelmére is felvehető — a fellebbezési bíróság a Pp. 330. §-a értelmében szabályszerűen mellőzhette e kérdésben a felperes részéről indítványozott tanubizonyítás elrendelését. A kir. Kúria mellőzi ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletéből az örökhagyó atyjának perben nem állására alapított indokolást és a felperes keresetét az örökösök ellen egyedül a hagyatéki vagyon kimutatásának hiánya miatt találta elutasítandónak, mert annak igazolása a végrehajtási eljárásra nem hagyható. A kifejtettekhez képest a fellebbezési bíróság döntése úgy az anyagi jognak, mint az eljárási szabályoknak megfelel-