Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

108 Perjogi Döntvénytár. visszavonva nincsen, mindaddig jogosult a kirendelés alapján folyamatba tett pert folytatni, addig a perképessége továbbra is fennáll. Téves ebből kifolyólag a fellebbezési bíróságnak az ezzel ellenkező az a jogi felfogása, hogy a követelés kielégítésével az ügygondnoknak felperességi joga is elenyészett. A periratok tartalma szerint G. J. végrehajtató a tanuként történt kihallgatásakor (12. sorszám) jelentette ki arra a kér­désre, hogy a felekkel milyen viszonyban van, hogy ő végrehaj­tató volt, de már anyagilag kielégíttetett ; erre vonatkozólag a periratok szerint egyéb bejelentés nem történt, ez a körülmény azonban a fentebb kifejtettek szerint az ügygondnok felperes­ségi jogát nem érinti. A fellebbezési bíróság az elfoglalt és a fentiek szerint téves jogi álláspontjából kifolyólag a per érdemére vonatkozólag ebben az ügyben tényállást egyáltalán meg nem állapított, — az első­bírósági tényállást sem fogadta el — tényállás hiányában pedig az ügy e helyütt érclemben elbírálható nem lévén, a kir. Kúria elsőrendű alperesre vonatkozólag a fellebbezési bíróság vég­ítéletét és eljárását a Pp. 543. § értelmében feloldotta és a felül­vizsgálat költségeit az elsőrendű alperesre vonatkozólag egyelőre csak megállapította, míg a másodrendű alperessel szemben alaptalan felülvizsgálati kérelem elutasítása folytán a végre­hajtatót a Pp. 543. és 508. §-a értelmében a másodrendű alperes­nek okozott felülvizsgálati költség viselésére kötelezte. = Ad I. : A per a végrehajtató érdekében folyik, ő tehát mint mellék­beavatkozó felléphetett volna, de a beavatkozást a felülvizsgálati kérelemben be kellett volna jelentenie. Amennyiben azonban a fellebbezési bíróság őt költségben marasztalta, kétségtelen joga volt ez ellen — beavatkozás nélkül — saját személyében jogorvoslattal élni. — Az ügygondnok «perképességére» vonatkozó kijelentést a fejben nem közöltem, mert itt nem lehet szó a per­képességről, amely perelőfeltétel és amelynek hiánya az eljárás megszüntetésére (Pp. 75., 180. §) vagy félbeszakadására (Pp. 466. §) vezet. Az ügygondncki megbízás megszűnése a felperességet (kereshetőségi jog, aktív legitimáció) érinti s nem az eljárás megszüntetését vagy félbeszakadását, hanem a kereset el­utasítását vonja maga után. 141. /. A törvényszéki hatáskör hiánya miatt hozott részleges permegszüntető ítélet ellen helye van a jelül­vizsgálati kérelemnek azon az alapon, hogy a törvény­széki hatáskör igénybevételét az együttes perlés (77., 132. §) teszi megengedetté. —II. A járásbírósági érték­határt meghaladó s egy alperes ellen a törvényszéknél indított közösségmegszüntetési keresettel összekapcsolható

Next

/
Oldalképek
Tartalom