Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

102 Perjogi Döntvénytár. gálhat a végrehajtást elrendelő végzés elleni sikeres felfolyamodás alapjául: mert a végrehajtási kérvény elintézésénél a kérelem előterjesztésekor femiforgott állapotok az irányadók és ezért az ily beszámítás csak arra szolgálhat alapul, hogy ha a végrehajtató a beszámítási nyilatkozat folytán immár megszűnt követelésre a végrehajtást folytatja, akkor a végrehajtást szenvedő végrehajtás megszüntetési, avagy korlátozási per útján keressen orvoslást. (Kúria 1931 febr> 28< pk y 8530/1930. sz.) = V. ö. fenti 126. sz. 132. A kikötményi jog gyakorolhatása szempontjából jelentősége van annak, hogy az ezzel a joggal terhelt ingatlant a megajándékozott el ne idegeníthesse és meg ne terhelhesse. Ekként az elidegenítési és terhelési tilalom az ajándékozónak az ingatlanokhoz fűződő és kikötményi jogának zavartalan gyakorolhatásában megnyilvánuló igénye biztosítását célozza. Ha tehát az elidegenítési és terhelési tilalom az átruházó javára az ingatlannak szerződés alapján történt átruházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog tkvi bejegyzésével egyidejűleg jegyeztetett fel: ez az elidegenítési és terhelési tilalomfeljegyzés a 74. teljes-ülési döntvény értelmében joghatályos és a zálogjog bejegyzésének még végrehajtás útján sincs helye. (Rúria 19g^ ápr 25 pk_ y 7593/1930. sz.) = V. ö. fenti 105. sz. 133. Ha a végrehajtást a költségekre vonatkozóan az ügyvéd nem a maga, hanem a képviseltje javára kérte elrendelni s ennek folytán az ennek a javára rendeltetett el, ezzel az ügyvéd elállott a Ppé. 18. §-ában megállapított elsőbbségi jogának a gyakorlásától, a végrehajtási zálogjog törlése tehát nem függ az ő hozzájárulásatoL (Kúria 1931. máj. 2. Pk. V. 727/1931. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár XV. 93., XIV. 21.