Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 83 kifejezést nyilvánvalóan olyan értelemben használja, hogy azon az egész eljárás költségére szükséges biztosítékot kell érteni, mert a per folyamán beállott ok, például a külföldi állampolgárság vagy a viszonosság megszűnése éppen úgy hat ki az alperes •esetleges költségkövetelésének behajtására, mintha az említett ok már a perindításkor is fennállott volna ; továbbá mert a fellebbviteli eljárásban netalán szükséges további biztosítékról a 126. § 4. bekezdése, a további biztosítékadás elmulasztásának következményeiről pedig a 499. § 4. bekezdése külön rendelkezik. Ami már most a tárgyalt 125. §-ban használt «per folyamán» kifejezést illeti, ezen az egész perfolyamot kell érteni, mert megszorító értelmezésre utaló rendelkezés nincsen, és mert a biztosítékadásra vonatkozó törvényi rendelkezés célja általában az egész perköltségnek, tehát a fellebbvitel során hozott határozatokban megítélt költségnek biztosítása is. Ezekből folyik, hogy a perköltségbiztosíték hiányára alapított pergátló kifogást (Pp. 180. § 8. p.) az egész eljárás költségére, tehát mind a már felmerült, mind pedig a még felmerülendő költségekre vonatkozó értelemben elő lehet terjeszteni, laa a biztosítékadásnak oka a fellebbviteli eljárásban következett be. Ezzel egy tekintet alá esik az az eset, ha csak a fellebbviteli eljárásban derül ki, hogy a felperes már a kereset megindításakor köteles lett volna — kívánatra —. biztosítékot adni, vagyis már az elsőbírói eljárás költségét is biztosítani tartozott volna. Ezt az értelmezést támogatja, hogy nem szolgálhat az alperes hátrányára, ha a jogaira lényeges körülményről hibáján kívül nem volt tudomása. Az utóbbi helyzetben a törvény (Pp. 180. § 1. bek.) a hivatalból figyelembe nem veendő pergátló körülmények utólagos érvényesítését kifejezetten meg is engedi és ha ez az engedély általában nem is vonatkozik a pernek fellebbezési szakára (Pp. 499. § 1. bek.), a perköltségbiztosíték hiányára alapított kifogásra az utóbbi korlátozás nem vonatkozik ; mert ez a kifogás a biztosíték céljából folyó és a fentebb kifejtett értelmű külön szabályozás alatt áll. Az adott esetben az ügygondnokként fellépő felperes nem jelölte meg dr. S. T. végrehajtató foglalkozását és lakását, sőt az alperes az elsőbíróság előtt sikertelenül kérte a felperest az említett adatok közlésére kötelezni (25. sorsz. végzés), úgyhogy •csak a fellebbezési fokon, az ebben a kérdésben a felperes tagadó álláspontja következtében lefolytatott bizonyítási eljárás során derült ki, hogy dr. S. T. végrehajtató görög állampolgár. Az alperes tehát a fentkifejtettek szerint mindaddig nem késett el biztosíték követelésével és az ezen alapuló pergátló kifogással, 6*