Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. amíg dr. S. T. görög állampolgársága ki nem derült, tekintet nélkül arra, hogy korábban érdemben minő kérelmet terjesztett elő. Az alperes egyébként kifogását már az első fellebbezési tárgyaláson felhozta és hogy utóbb az ügy érdemében egyéb nyilatkozatot is tett, abból nem következik, hogy őt a kifogásától elállottnak kellene tekinteni. Abban a kérdésben, hogy a biztosíték körül folyó vitában a felperesként fellépő ügygondnok állampolgárságát, avagy pedig a végrehajtató állampolgárságát kell-e figyelembe venni, a kir. Kúria osztozik a fellebbezési bíróságnak abban a felfogásában, hogy a végrehajtató állampolgársága az irányadó. Az 1881 : LX. tc. 124. §-a alapján a lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok (aki ebben az esetben magyar állampolgár) saját felperessége alatt perel ugyan (id. § 5. bek.), azonban pervesztessége esetében a perköltségben nem őt, hanem a végrehajtatót kell marasztalni, akinek érdekében az ügygondnok fellépett. A törvény (id. § utolsó bekezdés) szerint ugyanis a behajtási költséget a végrehajtató előlegezni köteles, amiből folyik, hogy sikertelenség esetében azok véglegesen is őt terhelik, mégpedig nemcsak az ügygondnokkal, hanem az alperessel szemben való vonatkozásban is. Ezzel a kérdés el is van döntve, mert dr. S. T. görög állampolgársága kétségtelen, viszont Görögországban általában minden idegen állampolgár, aki felperesként lép fel, köteles óvadék adására, kivéve, ha az illető állammal az óvadék kölcsönös elengedéséről szóló megállapodás van. Ily megállapodás azonban Magyarország és Görögország között nincsen. A Igazságügyminiszter ilyen értelemben tájékoztatta a kir. Kúriát 1927. április hó 29-én 21,035/1927. I. M. VII. szám alatt kelt iratában a kir. Kúria előtt P. IV. 8299/1926. szám alatt folyó perben. Ez a helyzet azóta sem változott ; viszont az átiratból kitűnik, hogy az ügygondnok tévesen hivatkozik az 1877. (helyesen : 1887.) XXXVI. tcikkbe foglalt kereskedelmi szerződésre. Hogy a jelen perben behajtandó követelésből kielégítésre váró végrehajtatóként nem egyedül dr. S. T. szerepel, hanem dr. D. K. ügyvéd is, vagyis hogy a felperes a végrehajtási bíróság rendelkezésének tartalmánál fogva egyben mint a saját ügygondnoka is indíthatott keresetet, továbbá hogy a felperes érdekében magyar állampolgárságú mellékbeavatkozó is szerepel a perben, az az idegen állampolgárságú végrehajtató biztosítékadási kötelezettségén nem változtat, mert amennyiben az ügygondnok pervesztessé válnék, a perköltségért dr. S. T. végrehajtató is felelős lenne. Viszont annak az eldöntése, hogy dr. D. K. ügyvédnek végrehajtatóként szereplése elegendő biztosíték-e a netalán megítélendő perköltségre, ezidőszerint nem.