Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 70 hetedrendű alperesre, mint rajkai lakosra, a Pp. 19. §-a alapján megállapított illetékessége a Pp. 77. § második bekezdésének első mondata értelmében a- többi alperesre is megáll, tekintet nélkül arra, hogy hetedrendű alperes más három örököstársával együtt a néhai atyjuk hagyatékából reája szállott törvényes örökrészt 1930. évi június hó 27-én kelt és a hagyatéki tárgyaláson bemutatott nyilatkozatában visszautasította, mert az adonyi kir. járásbíróságnak 1930. évi július hó 29-én kelt az a végzése, amellyel néhai W- Siegfried hagyatékát W. György, Frigyes és Viktor I., V. és VI. rendű alpereseknek egymásközt egyenlő arányban átadta, a felperes keresetének ezt megelőzően történt beadása idejében jogerőre még nem emelkedett, márpedig az 1894 : XVI. tc. szempontjából a hagyatéki eljárás csak akkor nyer befejezést, ha akár a perreutasítás nélkül, akár a perreutasítás után hozott átadó végzés jogerőre emelkedett vagy az örökösödési perben hozott és az örökösödési igények felett jogerősen döntő jogerős ítélet a hagyatéki bírósággal tudomásvétel céljából közöltetett. Ebből okszerűen következik, hogy a felperes — követelésének a törvény rendes útján még a hagyatékátadó végzés • jogerőre emelkedése előtt elhatározott érvényesítése esetében az időközben kijelentett visszautasítás jogi hatályának vizsgálata nélkül — valamennyi törvényes és végrendeleti örököst, tehát a hetedrendű alperest is perbe vonni volt köteles. Miután pedig a Pp. 49. §-a értelmében a bíróság illetékességét, amennyiben a törvény mást nem rendel, a keresetlevél beadásának időpontja szerint ítéli meg ; ha tehát a bíróság a keresetlevél beadásakor illetékes volt, az illetékesség későbbi megszűnése a pernek az illetékesség hiánya miatti megszüntetését nem eredményezheti, ennélfogva nyilvánvaló, hogy felperes .a más bíróság területén lakó többi alperest jogszerűen vonhatta a kereset beadása idejében örökösként törvényszerűen perbevont hetedrendű alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság illetékessége alá, az I—III., V—VI. és IX. rendű alpereseknek a Pp. 180. § 3. pontjára alapított pergátló kifogása tehát meg nem áll; és ezen az alapon a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felhívott alperesek pergátló kifogását elvetette és őket a Pp. 430. § alapján ezzel felmerült költségnek a Pp. 508. §-a értelmében a sikerre vezetett felülvizsgálat által okozott költség viselésére is kötelezte, amely utóbbi költségből a hetedrendű alperest 250 P terheli. = Ad I. : V. ö. Magánjogi Dtár IV. 230. ; Hiteljogi Dtár I. 82. ; Térfygyüjtemény XVII. 476. — Ad II. : V. ö. Perjogi Dtár VI. 86. — Ad III. : V. ö. Perjogi Dtár V. 62.