Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)
78 Perjogi Dontvénytár. Indokok : A keresetlevél állítása szerint néhai W. Siegfried arra kötelezete magát, hogy a W. György elsőrendű alperes részéről felperessel szemben életefogytáig napi 100 osztrák schillingben vállalt tartásdíjhoz negyedévenként kiutalandó évi négy vágón búzának a budapesti tőzsde legmagasabb árfolyamában megállapított egyenértékével hozzájárul, míg a különbözetet készpénzben az elsőrendű alperes köteles a felperesnek kiszolgáltatni. A megejtett elszámolás szerint felperes az I—IX. rendű alperesek, mint néhai W- Siegfried örökösei ellen a hagyaték értéke erejéig a kikötött búzamennyiség hátralékos egyenértéke címén 6275 pengő tőke, az elsőrendű alperes ellen pedig ezenfelül a 13,484 pengő 74 fillér különbözet megfizetése iránt indított keresetet. A Pp. 77. §-a megengedi az alperesi pertársaságot, ha a per tárgya közös kötelezettség vagy ha lényegileg ugyanazon ténybeli és jogi alapon vannak az alperesi pertársak kötelezve, tekintet nélkül arra, osztatlan-e a kötelezettség vagy sem. A néhai W. Sigfried örökösei ellen az évi négy vágón búza egyenértékének tartásdíj címén vállalt kiszolgáltatása és az örökösök közül az elsőrendű alperes ellen külön ígéret alapján ennek a szolgáltatásnak ugyancsak mint tartásdíjnak napi 100 schillingre leendő kiegészítése iránt indított keresetnek ténybeli és jogi alapja kétségen kívül minden alperesre nézve ugyanaz, és ezen az alpereseknek az a jogi érvelése sem változtat, hogy a kereseti kérelmek egyikének alapja néhai W. Siegfried örökhagyónak a felperessel szemben vállalt és örököseire is átszállott kötelezettsége, míg a másikének, az elsőrendű alperesnek a felperes javára önállóan tett kötelező ígérete, mert a lényegében azonos vagy hasonnemű ténybeli és jogi alap fennforgásához a felhívott törvényszakasz az ügylet közösségét nem kívánja meg. A keresetlevélnek irányadó állítása szerint, továbbá néhai W. Sigfried örökösei az évi négy vágón búzát a mindenkori legmagasabb tőzsdei árjegyzés szerint egyetemlegesen tartoznak fizetni és ettől a tőzsdei árjegyzéstől függően egészíti ki az elsőrendű alperes önálló külön ügylet alapján a tartásdíjat napi 100 schillingre, — a két követelés tehát már szoros összefüggésénél fogva is csak egységesen bírálható el — mert az elsőrendű alperes hozzájárulásának mértéke néhai W. Siegfried örökösei szolgáltatásának a mérvétől függ és ezzel az önállóan egymás szolgáltatásától függően vállalt ügylettel szemben nem lehet szó arról, hogy az elsőrendű alperes a főkötelezett, míg néhai W. Sigfried örökösei csak mellékkötelezettek lennének. Valamennyi alperes főkötelezettségi minőségének okszerű következménye viszont az, hogy a győri kir. törvényszéknek a
