Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

Perjogi Döntvénytár. 69 A Ppé. 94. §-a szerint a férj részéről a gyermek törvényességének megtámadása iránt a polgári perrendtartás XII. címének rendelkezése szerint folyamatba tett perben keletkezett jogerős ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az ily perekben más, mint az apa, fölperes nem lehet. A Pp. XII. címe szerint érvényesíthető jogot a törvény rendszere szerint senki főbeavatkozóként a maga részére nem igényelheti. A Pp. 697. §-a szabatosan meghatározza az alpereseket is és a Pp. 699. §-a a kir. ügyésznek e perben kivételes jogkört biztosít, hogy az officialitás elve mellett az anyagi igazság a lehetőség határain belül érvényesüljön. A perjogi biztosítékok szolgáltatják e perekben az alapot ahhoz, hogy a törvény az ily perekben szabályszerűen keletkezett ítéleteket mindenkivel szemJben joghatályosoknak nyilvánítja. Ezekből következik, hogy az apa által indított legsajátosabb és a család belső erkölcsi rendjét érintő perbe harmadik személyek sem fő-, sem mellékbeavatkozóként be nem avatkozhatnak és a különben érdekelteknek be kell várniok a személyi állapotot tárgyazó ily per befejeződését. I. W.-nek tehát a kifejtett jogi szempontok szerint nem volt törvényes alapja arra, hogy e perbe beavatkozzék, minélfogva a nevezett beavatkozási kérelme s ennek folytán az elsőbírói ítélet ellen beadott fellebbezése visszautasítandó volt. De a törvény rendszeréből foly, hogy I. W.-nek nem is forgott fenn jogi érdeke, hogy e perbe beavatkozzék, mert az apa által támadott születés törvényessége vagy törvénytelensége a beavatkozó státus állapotára semmi vonatkozásban ki nem hat, őt a születés törvénytelenné nyilvánítása családi kapcsolatba nem hozza. Az a későbbi tény pedig, hogy a gyermek törvénytelenné nyilvánítása után az akkor már törvénytelen gyermek tartása iránt az arra jogosítottak esetleg a beavatkozó ellen is pert tehetnek folyamatba, nem oly fennforgó s már most is ható jogi érdek, amely alapul elfogadható volna arra, hogy a Pp. 84. §-ban foglalt általános szabály alapján a külön szabályozás alá tartozó megtámadási perbe (Pp. XII. cím) beavatkozhassók, mert hisz annak a lehető pernek a kimenetele (eredménye) is ma még bizonytalan. Az apa által a kiskorú K. F. törvényességének megtámadása iránt folyamatba tett e perben keletkezett ítélet semmi vonatkozásban nem hat ki arra a különálló további kérdésre, hogy a nevezettnek ki volt a természetes apja. Mindezekre tekintettel a kir. Kúria a Pp. 691., 681., 642.,