Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XVI. kötet (Budapest, 1932)

52 Perjogi Döntvénytár. hogy a felperes (végrehajtást szenvedő) bizonyos meghatározott épületrészeket az alperes birtokába átadni köteles, hanem csak a gazdasági épületeknek fele-felerészben való közös használatáról rendelkezik, annak a felderítése nélkül: hogy miképpen, mily arányban birtokolták a felek ezeket az épületeket az egyesség megkötése előtt és mily változás állott be a birtoklásban az egyesség megkötésével, miben állanak azok a gazdasági épületek, amelyeknek használatáról az ügyességben szó van, és általában mi volt a felek megegyezése a gazdasági épületek miként való birtoklása és használata tekintetében, a kielégítési végrehajtás elrendelése kérdésében megnyugtató határozat nem hozható. Ezért az alsóbírósági végzések féloldásával az elsőbíróságot a fenti körülményeknek — esetleg a peresfelek meghallgatása útján — való felderítésére és ennek utána új határozat hozatalára kellett utasítani. = V. ö. Perjogi Dtár XVI. 34. sz. 72. /. Nem előnyös tétel a vagyonátruházási illeték kamata és külön "pótléka. — II. A sorrendi tárgyaláson elmulasztott kamatfelszámítás a felfolyamodásban nem pótolható. (Kúria 1930 dec> 22 pk Y 6335/!929. sz.) Indokok : A sorrendi végzés II. A. 7. tétele alatt a kincstál javára 1713 P 30 f soroztatott illeték címén, mely a 93. sorszámú sorrendi tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt II. alatti kimutatás szerint az elárverezett ingatlanokra a végrehajtást szenvedők által 1924. augusztus 30-án megkötött adás-vételi jogügylet után 1477 aranykoronában szabatott ki. — E vagyonátruházási illeték és ennek 1924. december 25-től járó 5 °/0 kamata erejéig a zálogjog 1925. december 4-én az adás-vétel tárgyául szolgált fenti ingatlanokra az esedékességtől számított két éven belül be is kebeleztetvén, ennek törvényes elsősége a jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésétől számított öt éven belül fennáll, tehát az illetéktartozás előnyös tételként sorozásának helye volt. Ámde ez az elsőség csupán magára az illetéktőkére terjed ki, — ellenben nem vonatkozik a járulékokra, mert a végr. törv. 189. §, s illetve az 1923 : VII. tc. 74. §-a felsorolja azokat a követeléseket, melyek a vételárból a jelzálogos hitelezők előtt elégítendők ki, s ezek között a vételi illeték kamata felsorolva nincs — továbbá mert a 600/1927. P. M. sz. összeállítás 83. § 1. pontja és az idevonatkozó utasítás 3. bekezdés 1. pontja a 83. § 3. pontjában szabályozott és a sorozás tárgyát tevő illetéktartozásra