Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 61 63. I. Az a tény, hogy valamely köz- vagy közigazgatási jogi döntéssel szemben a közigazgatási bíróság előtti eljárás szerinti jogsegély a törvények által meg nem adatott, a rendes polgári bíróságok hatáskörének még nem ad alapot. — II. Anyakönyvvezetők végkielégítési igényei polgári perútra nem tartoznak; és ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy esetleg csak tiszteletdíjban és nem rendes fizetésben részesülnek, avagy hogy nyugdíjigénynyel nem bírnak és szolgálatuk alól bármikor felmenthetők, amennyiben a közszolgálati jelleg nem a javadalmazás minőségén, avagy az elmozdíthatlanságon fordul meg, hanem a szolgálati feladatok természetétől, a szolgálati állás és hatáskör elnyerésének módjától és a szolgálati felelősségtől függ. (Kúria 1929. márc. 14. P. II. 7446/1928. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja és a felperest arra kötelezi, hogy alperesnek 15 nap és végrehajtás terhe alatt 60 pengő felülvizsgálati költséget fizessen. Indokok : Felperes a keresetbe vett összeget alperestől az 1903. július 8-tól 1923. november 14-ig tartott anyakönyvvezető helyettesi szolgálata után az 1923. évi XXXV. tc. alapján szerinte járó végkielégítés fejében követelte, amely igényével őt a m. kir. belügyminiszter már elutasította, a belügyminiszteri elutasító határozat elleni panaszát pedig a kir. közigazgatási bíróság visszautasította. Az anyakönyvek vezetését az állam az 1894 : XXXIII. tc. 1. §-a értelmében a saját ellátásába és igazgatási körébe vonta és az anyakönyvvezetőket, úgy azok helyetteseit a törvény 12. §-a, illetőleg az 1904 : XXXVI. tc. 6. §-a szerint hivatali eskü letételére is köteles közhivatalnokokká avatta, akik e minőségükben az előbb említett alaptörvény 16. §-a értelmében a megfelelő közhivatali fegyelmi felelősség és szabályok alá is esnek. Az anyakönyvvezetők, illetőleg anyakönyvvezetőhelyettesek ezen minőségéből pedig szükségszerűen következik, hogy ők az állammal nem magánjogi alkalmazási viszonyban, hanem az állami közhatalom gyakorlásával összefüggő közszolgálati jogviszonyban állanak. Ezen jellegükön mitsem változtat az a körülmény, hogy esetleg csak tiszteletdíjban és nem rendes fizetésben részesülnek, avagy hogy nyugdíjigénnyel nem bírnak és szolgálatuk alól bármikor felmenthetők, amennyiben a