Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 41 küldött iratok alapján, a változott viszonyok folytán, az igazolás kérdését a szegedi kir. ítélőtábla bírálta el 1927. évi február hó 23-án P. II. 2311/1925/44. szám alatt. A kir. ítélőtáblának az igazolási kérelmet elutasító végzését a kir. Kúria 1927. évi június hó 28-án kelt P. I. 2469/1927/45. számú határozatával helybenhagyta. Ez a végzés a perújítással élő felperesnek 1927. évi augusztus hó 4. napján volt kézbesítve. II. A felperes ily előzmények után 1928. évi február hó 4-én adta be perújítási keresetét, vagyis az igazolás kérdésében hozott elutasító határozat vételétől számított hat' hónap alatt, azonban az alapperbeli ítélet jogerőreemelkedésétől számított 9 év 11 hó és 24 nap múlva. A fellebbezési bíróság a felperes perújítási keresetét visszautasította, mert a Pp. 563. § 11. pontjára alapított perújítási kereset esetében a Pp. 567. § 2. bekezdése értelmében öt év elteltével perújításnak nincs helye. A felperes e döntést azon az alapon támadja, hogy az igazolási kérelem késedelmes elintézése erőhatalom folytán tolódott ki s ettől számítva perújítási keresetét kellő időben terjesztette elő. Ez a panasz nem helytálló. A felperes az első igazolási kérelemben a Pp. 459. §-nak megfelelő felfüggesztés kimondását is kérte ugyan, ámde a felfüggesztés iránti kérelemre határozat nem hozatott, mert az 1918. évi november hó 18-ra-kitűzve volt tárgyaláson elő sem volt adva, azonban ennek amúgy sem lett volna joghatálya, mert a felfüggesztés nem vonja maga után a perújítási határidő folyásának a felfüggesztését is, mivel a meghozott ítélet szabályszerű kézbesítése esetén a felfüggesztés az ítélet jogerőreemelkedését nem akadályozza, márpedig a perújítási határidő az ítélet jogerőreemelkedésének napjától számítandó. Ebből foly, hogy a perújítási határidőnek az igazolási kérelmet elutasító kúriai végzés kézbesítésétől való számítása rendszerbelileg ki van zárva. Az erőhatalom hatásának a további megvizsgálásánál a kir. Kúria a Eomániával létrejött nemzetközi szerződés (1925 : VI. tc.) és a vonatkozó rendeletek (7934/1924. M. E. és 63,500/1924. I. M.) intézkedéseit se hagyta -.figyelmen kívül, de ezek alapján a 8300/1923. M. E. számú rendelet 13. §-a csak abban az esetben jöhetne figyelembe, ha az alapperben olyan bíróság ítélkezett volna, amelynek székhelye Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül volt, ami az adott esetben nem forog fenn, tehát a perújítás kezdeti időszaka (Pp. 469. §) ez esetben se tekinthető kitoltnak vagy félbeszakítottnak.