Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

6 Perjogi Döntvénytár. értékesítésére, az 1881 : LX. tc. 29. §-a értelmében, a csődtörvény rendelkezései az irányadók. Az 1881 :XVII. tc.-ben foglalt csődtörvény 3. §-a értelmében a csődtömeget a tömeggondnok képviselvén, a csőd folyama alatt tartott visszárverésen és utóajánlati árverésen való közbenjöttére és a sorrendi tárgyaláson való közreműködésére szükség volt. Miután pedig a Cs. T. 49. § 1. pontja szerint a tömeghez tartozó vagyon megállapításával, biztosításával, fenntartásával, kezelésével, értékesítésével és felosztásával járó költségek a csődtömegnek a költségei, amelyek a Cs. T. 176. és 53. §-ai értelmében az ingatlan vagyon vételárából és kamataiból, a jelzálogos hitelezők előtt elégíttetnek ki: a csődtömeggondnoknak az elsőbírói végzés I. 3., 20., 37. és 40. tételei alatt felsorolt, a végrehajtóbíróság által jogerősen megállapított árverési megjelenési költségei előnyös tételként feltétlenül, a csődbíróság által megállapítandó egyéb csődtömeggondnoki díjakra felszámított összegek pedig a csődbíróság megállapításától feltételezetten sorozandók. Ezekre tekintettel, a kir. Kúria a másodbíróság végzését a szóbanforgó tömeggondnoki díjak sorozásának mellőzését illetőleg megváltoztatta s vonatkozóan az elsőbíróság végzését hagyta helyben mégis azzal a helyesbítéssel, hogy a tömeggondnok szóbanforgó költségei a vb. B. M. és társa cég tulajdonosának, a vb. B. M. elsőrendű végrehajtást szenvedettnek ingatlanilletőségére eső vételárára soroztatnak. A sikeres felfolyamodás költségei a tömeggondnok részére az általa képviselt tömeg ellenében meg voltak állapítandók. = Ad I. V. ö. Perjogi Dtár II. 243., 262., IV. 81. — Ad II. V. ö. Perjogi Dtár I. 232., 386., II. 251., 253., V. 29. sz. 8. /. Amikor az alperes olyan kérelmet, avagy ellenkérelmet, hogy felperes a részére megítélt járadékrészletek felvételekor életbenlétének helyhatósági bizonyítvánnyal való igazolására köteleztessék, — az eljárás során elő nem terjesztett — a fellebbezési bírósági ítélet ilyen értelemben való kiegészítésének helye nincs. — II. A másodbíróság kiegészítő ítéletének megváltoztatása s a kiegészítési kérelem elutasítása — amikor a törvény nem írja elő a nyilvános előadást — tárgyalás alapján, ítélet alakjaban történik. (Kúria 1929. júl. 1. P. II. 5715/1927. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár IX. 21., XI. 31., Térfy-gyüjtemény VI. 321.