Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Tartalommu tató. XXVII gondnokot a gazdálkodáshoz szükséges költséggel nem látták el, amely cselekményük, illetve mulasztásuk volt oka annak, hogy a rendes gazdálkodás mellett elérhető jövedelem be nem folyt : az erre alapított kártérítési kereset nem esik a végr. t. 244. §-ában megszabott báromévi elévülés alá 11 28. Adás-vételi szerződés felbontása s az eladott ingatlanok visszabocsátása iránti keresettel érvényesített igény veszélyeztetését, mint a zárlat előfeltételét, megállapítja az, hogy alperes az ingatlanon lévő egyes épületeket lebontott .... 24 30. A végrehajtási törvény 249. §-a nem tartalmaz oly irányú kényszerítő rendelkezést, amely szerint az összes érdekelt felek a zárgondnoki számadás kérdését bíróságon kívül nem rendezhetnék s hogy az ily irányban létrejött megállapodás csupán abból az okból, mert az nem a bíróság előtt a végrehajtási törvény 249. §-a szerinti eljárás keretében jött létre, joghatállyal nem bírna 25 125. I. Ha a zárlat alapjául szolgáló okirattal igazolt igény nem vonatkozik valamely meghatározott dologra vagy jogra s így a Végr. T. 237. § aj pontban szabályozott zárlat elrendelésének nem volt törvényes alapja, a zárlatot kérő pedig az ő igényét perrel sem érvényesítette : a zárlatot szenvedő a zárlat megszüntetését a törvény rendes útján keresettel szorgalmazhatja s ily perben a felülvizsgálati kérelemnek két egybehangzó ítélettel szemben is helye van. — II. A zárlat az ingatlanok állagának vagy haszonélvezetének osztatlan hányadrészeire vonatkozóan is elrendelhető és foganatosítható : mert osztatlan közösségben lévő tulajdonostársak egyikének vagy másikának tulajdoni jutalékára elrendelt zárlat esetében, úgyszintén egy személynek kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant osztatlan közösségben szerző felek egyike vagy másika érdekében, tehát csak az őt illető osztatlan hányadrészre elrendelt zárlat esetében, a zárgondnokot éppúgy nem illetvén a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársak osztatlan hányadrészeire vagy az osztatlan közösségben szerző felek közül a zárlatot nem szenvedő szerzőfelek illetőségére semmi jog sem, mint ahogy nem illette semmi jog sem a zárlatot szenvedő tulajdonostársat vagy szerzőtársat a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársai osztatlan hányadrészeire vagy a zárlatot nem szenvedő szerzőtársának az illetőségére : az osztatlan ingatlanrészre és annak haszonélvezetére elrendelt és foganatosított zárlat esetében a zárgondnoknak éppúgy csak a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársakkal vagy szerzőtársakkal egyetértően kell eljárni a közös ingatlan kezelése és használata tekintetében, miként ilyen egyetértően kellett eljárnia a zárlatot szenvedő tulajdonostársnak vagy szerzőtársnak a zárlat foganatosítása előtt, amikhez képest valamely ingatlan osztatlan hányadrészének állagára meg használatára vezetett zárlat a zárlatot nem szenvedő tulajdonostársakra vagy szerzőtársakra vonatkozóan nem sérelmes.. 117