Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

XIV Tartalommutató. Lap foglalt korlátozása kiterjed a másodbíróság ítéletének az elsőbíróság ítéletét helybenhagyó része ellen is 73 87. Tartás felemelése iránti per (413. §) tárgyának értéke nem ugyanaz, mint az előző perben, hanem a keresetbe vett különbözethez igazodik; ha pedig a felperes a csak részben helytadó elsőbírói ítélet elutasító rendelkezése ellen sem fellebbezéssel, sem csatlakozással nem élt, a felülvizsgálat szempontjából az elsőbíróság által megítélt különbözet háromévi összege irányadó 80 88. Az egyedül a perköltség kérdésében használt felülvizsgálati kérelmet megengedetté nem teszi az olyan indokok megtámadása, amelyek csupán a perköltséggel kapcsolatosak. . 80 97. Felülvizsgálat kizárása a zárgondnoki díj mennyisége kérdésében 89 112. I. Ha a végrehajtás-megszüntetési perben csak az ítéletek egybehangzó volta miatt nem volt felülvizsgálatnak helye : ez még nem zárja ki a perújítási eljárásban elsőfokon döntő fellebbezési bíróság ítélete elleni felülvizsgálatot 108 115. A fellebbezési bíróság ítéletének kizárólag a perköltségek viselése kérdésére vonatkozó indokait külön megtámadó felülvizsgálati panasz a felülvizsgálatot megengedetté nem teszi 110 125. I. Ha a zárlat alapjául szolgáló okirattal igazolt igény nem vonatkozik valamely meghatározott dologra vagy jogra s így a Végr. T. 237. § a) pontban szabályozott zárlat elrenlésének nem volt törvényes alapja, a zárlatot kérő pedig az ő igényét perrel sem érvényesítette : a zárlatot szenvedő a zárlat megszüntetését a törvény rendes útján keresettel szorgalmazhatja s ily perben a felülvizsgálati kérelemnek két egybehangzó ítélettel szemben is helye van 117 Felülvizsgálati jogkör és nóvumok. (Pp. 534—535. §.) 36. Ha a szakértők véleményei nemcsak az egyes vagyontárgyak értékében, hanem az értékelésnél alapul vett ténybeli adatok tekintetében is lényeges eltéréseket mutatnak és a fellebbezési bíróság azért fogadja el a vélemények középarányosát, mivel a szakértők mindannyian megfelelő szakismerettel bírnak s véleményüket kellően megindokolták, minélfogva egyiküknek véleménye sem mutatkozik mellőzhetőnek : ez a ténymegállapítás okszerűtlen és a felülvizsgálati bíróságra nem irányadó 29 75. Abból a körülményből, hogy az 1911 : I. tc. 534. §-ának harmadik bekezdésében az iratok tartalmával ellentétben álló ténymegállapítás külön van fölemlítve a nyilvánvalóan helytelen következtetés útján eszközölt ténymegállapítástól, az következik, hogy : iratellenesség címén csak olyan tény megállapításának a helyessége vagy helytelensége vizsgálható felül, amely tény az iratokból következtetés nélkül megállapítható (például, hogy valamely okiratra mikori keltezés, mely névaláírás van reávezetve, hogy valamely iratnak mi a szószerinti tartalma) 71 80. III. A bíróság belátása szerint ítéli meg, hogy a szakvélemény kiegészítésére szüksége van-e ; ha tehát az eziránti