Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Tartalommutató. XIII lett egyben másodlagosan kárpótlás iránt is terjeszt elő eset­leges kérelmet már a keresetében és a fellebbezési bíróság az elsőbíróságnak az első kérelmet teljesítő döntését elveti, a Pp. 503. §-a értelmében a másodlagos kérelem felett is a fellebbezési bíróság hivatott a döntésre 107 Felülvizsgálat megengedettsége. (Pp. 520—522. §.) 4. A felülvizsgálattal meg nem támadható másodbírói ítélet kihirdetése után bejelentett és felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos mellékbeavatkozást a felülvizsgálati bíróság, tárgyalás nélkül, hivatalból visszautasítja 3 18. Ha a felülvizsgálati bíróság közbenszóló ítéletét követő el­járásban a pertárgy értéke a fellebbezési bíróság végítéleté­nek kihirdetésekor nem haladja meg az ekkor irányadó felül­vizsgálati értékhatárt : e végítélet ellen felülvizsgálati kére­lemnek helye nincs 14 42. A pertárs érdembeli felülvizsgálati kérelmének kihatása a másik pertárs által csupán a költség kérdésében használt felülvizsgálat megengedettségére 35 43. A felülvizsgálati tárgyaláson is lehet a keresetet a perkölt­ségre leszállítani ; ily esetben azonban a Pp. 521. § 2. be­kezdésének a visszautasításra vonatkozó rendelkezése alkal­mazandó 36 47. I. Habár az igényelt ingóknak a felperes által előadott érté­két az alperes az elsőbírói eljárás során nem tette vitássá, a felülvizsgálati bíróság, a köztudomás alapján, a felülvizs­gálat megengedettsége szempontjából magasabb értéket megállapíthat 39 52. Több végrehajtató követeléseinek összeszámítása az igény­perbeli ítélet elleni felülvizsgálat megengedettsége szem­pontjából 42 65. I. Különböző felperesek által indított és a 233. § alapján egyesített igényperek esetében az egyes felperesek által igé­nyelt ingók értékeit — a felülvizsgálat megengedettsége kér­désében — nem együttesen, hanem külön-külön kell számí­tásba venni. Ha tehát az egyik felperes által igényelt ingók a felülvizsgálati értékhatárt meg nem haladják, az ítéletnek ezekre vonatkozó része ellen sem a felperes, sem az alperes felülvizsgálati kérelemmel nem élhet, mégpedig akkor sem, ha az ítéletnek a másik felperesre vonatkozó része a törvény által megengedett felülvizsgálattal meg van támadva. — III. Amikor az igénylő felperes a törvény által megengedett felülvizsgálati kérelemmel élt, akkor az alperes felülvizs­gálati kérelmének a perköltségre vonatkozó részét — csat­lakozási jogára való tekintettel — abban az esetben is érdemlegesen el kell bírálni, ha az alperesi felülvizsgálati kérelemnek a főtárgyra vonatkozó része, mint két egybe­hangzó ítélet ellen irányuló, visszautasíttatott 63 67. Kötelesrész iránti perben, a fellebbvitel megengedettsége szempontjából, a hagyaték értékét kell a pertárgy értéké­nek tekinteni ; a perköltség összege kérdésében azonban az érvényesített követelés irányadó 65 81. I. A felülvizsgálatnak a Ppé. 39. § utolsóelőtti bekezdésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom