Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

Perjogi Döntvénytár. 91 azokban a kérdésekben is köteles határozni, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak és az elsőbíróság érdemben hozott ítéletét így kell felülbírálni, (Pp. 503. §.) — II. A szervezetlen volt úrbéreseket, amennyiben valamennyien személyesen perben nem állanak, oly tárgyú perekben, amelyek a nekik jutott közös ingatlanokra vagy ezekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkoznak, vagy a községi bíró vagy a volt úrbéresek szabályszerűen összehívott közgyűlése által erre a célra kijelölt egy vagy több úrbéres, esetleg az ily közgyűlésen kijelölt közbirtokossági elnök van hivatva képviselni. (Kúria 1929. nov. 21. P. V. 9067/1927. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét az első-, másodés harmadrendű alperes felülvizsgálati kérelme következtében feloldja, a fellebbezési bíróságot további eljárásra s a felülvizsgálati költség viselése kérdésére is kiterjedő' új határozat hozatalára utasítja. Egyúttal a felperesek felülvizsgálati költségét 100 pengőben, az első-, másod- és harmadrendű alperesekét pedig 120 pengőben megállapítja. Indokok : I. Fél a perben az lehet, aki a magánjog szerint jogképes. (Pp. 70. §.) Az elsőrendű felperes önjogú természetes személy s mint ilyen, az anyagi jog szerint jogképes, szerződéssel lekötelezheti magát. Ennek következtében az elsőrendű felperesnek a Pp. 71. §-a értelmében perbeli cselekvőképessége is van. Az alperesek kifogása folytán felmerült az a kérdés, hogy elsőrendű felperesnek a másodrendű felperessel kötött A) alatti szerződése, amelvre a kereseti jogát alapítja, az 1898 : XIX. te, úgy a 4924/1909. F. M., továbbá a 14,536/1910. F. M. számú rendeletek rendelkezéseire figyelemmel érvényes-e és a B) alatti szerződés megtámadására jogot ad-e, az elsőrendű felperes jögés perbeli cselekmény képességének kérdését nem érinti, az csupán az elsőrendű felperes kereshetőségi jogára van 1 lefolyással. A kereshetőségi jog hiánya azonban a per érdemére vonatkozik, az a kereset érdemi elutasítására szolgál alapul. Ehhez képest az elsőfokban eljárt bíróság akkor, amidőn elsőrendű felperest az A) alatti szerződés alapján a B) alatti szerződés érvényességének megtámadására jogosultnak nem tekintette s ily alapon megállapította, hogy elsőrendű felperes-