Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XV. kötet (Budapest, 1931)

92 Perjogi Döntvénytár. nek felperességi joga nincs, nyilván érdemben; kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el az elsőrendű felperest keresetével. Ez érdemi elutasításra figyelemmel eljárási jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy a Pp. 506. és 518. §-aira hivatkozással elsőrendű felperest illetően az ügyet további tárgyalás és érdemleges határozathozatal végett az elsőbírósághoz visszautasította annak kimondásával, hogy elsőrendű felperes keresete perlési jogosultság és felperességi jog hiányában el nem utasítható. A felhívott törvényszakaszok ugyanis taxatíve sorolják fel azokat az eseteket, amelyekben a fellebbezési bíróság az ügyet az elsőbírósághoz visszautasítja vagy visszautasíthatja. Ezek az esetek, mint kivételes intézkedések, sem analógia, sem egyéb címen ki nem terjeszthetők. Ekként e törvényszakaszok alkalmazása a jelen — ott fel nem sorolt — esetben helyet nem foghat, hanem a fellebbezési bíróság a kereshetőségi jog kérdésében elfoglalt álláspontjához képest az eljárást maga tartozik folytatni és azokban a kérdésekben is köteles határozni, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak és az elsőbíróság érdemben hozott ítéletét így kell felülbírálnia. (Pp. 503. §.) A kifejtetteknél fogva a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak az elsőrendű felperesre vonatkozó nevezett keresetét érdemben el nem bíráló és a kereseti igény tárgyában kimerítő tényállást nem tartalmazó ítéletét a felülvizsgálattal élő alperesek panasza folytán a Pp. 543. §-a értelmében feloldotta, a fellebbezési bíróságot e részben további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. II. A másodrendű felperessel szemben a felülvizsgálattal élő alperesek azon az alapon támadtak, hogy mint közbirtokosság nincsen szervezve, ennek hiányában jogi személynek nem tekinthető, a kereset érvényesítését illetően tehát felperesként annál kevésbbé léphet fel, mert tagadták, hogy a per indítására ügyvédi megbízást adó B. Pál közbirtokossági elnök a közbirtokosság szabályszerűen megtartott közgyűlésén a per indítására meghatalmazást kapott volna. Ez a támadás a perbeli cselekvőképességet, sőt a másodrendű felperes törvényes képviseletének helyessége kérdését is érinti. E támadás sikeressége esetén nem a kereset érdemi elutasítását, hanem a Pp. 75. §-ának harmadik bekezdése, úgy a Pp. 180. §-ának 6. pontja értelmében a per megszüntetését eredményezi. Abban a kérdésben, hogy az alperesek e támadása helyt-