Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)
38 Perjogi Döntvénytár. abbanhagyása iíánt indított perében 1926. évi április hó 29-ik napján 466/1926. sz. a. hozott ítéletét érvénytelennek mondja ki; egyszersmind az alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felpereseknek — ügyvédjük kezéhez — 15, nap alatt mindháromfokú eljárás együttes költsége fejébén 510 pengőt egyetemlegesen fizessenek meg. Indokok: Felperesek érvénytelenítési keresetüket a 23,900/1924. I. M. sz. rendelet 14. §-ában felhívott 13. §. 2., 4. és 5. pontjaira alapították. A fellebbezési bíróság a keresetet a 13. §. 2. és 4. pontjaira alapított részében elutasította azért, mert az itt megjelölt érvénytelenítési okok az idézett rendelet 15. §-a értelmében a választott bírói ítélet közlésétől számítva 90 nap alatt érvényesítendők, különben a kereseti jog elenyészik, már pedig a nemyitás tényállás szerint a választott bíróság ítéletét felperesekkel 1926. évi május hó 15-én közölte, ezzel szemben az érvénytelenítési keresetet felperesek a 90 nap elteltével 1926. évi október hó 23-án nyújtották be. A felperesek a fellebbezési bíróságnak ezt a döntését sikertelenül támadják, mert az idézett rendelet 15. §-ának rendelkezése egészen világos abban a tekintetben, hogy a fentebb említett 90 napos záros határidő' a választott bíróság ítéletének közlésétől számítandó és ezt a határidőt nem tolja ki az a körülmény, hogy a felperesek, ugyanezen panaszpontok alapján, az érvénytelenítési kereset beadását megelőzően a 23,900/1924. I. M. sz. rendélet 13. §-ában szabályózott felfolyamodással is éltek. Helyes ugyanis a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az érvénytelenítési keresetnek nem előfeltétele az, mikép a .támadó fél a már beadott felfolyamodás elintézését bevárja, következésképpen mi akadálya sem volt annak, hogy a felperesek érvénytelenítési keresetüket akár a felfolyamodásukkal egyidejűleg is beadhassák. Súlytalan felpereseknek az, a felülvizsgálati érvelésük is, hogy ők arról, mikép a választott bíróság határozatát szabálytalanul hozta, voltaképpen csak a felfolyamodásuk elintézésekor értesültek és így a 90 napos záros határidő, az idézett rendelet 15. §-ának utolsó bekezdése értelmében, velük szemben csakis ettől a későbbi időponttól számítható. Súlytalan pedig azért, mert felpereseknek 1926. évi május hó 18-án benyújtott felfolyamodásukban e panaszpont keretében tett előadásuk tartalma világosan igazolja, hogy felperesek az idevonatkozó tényállást már akkor is ismerték. Ellenben alapos felpereseknek az a felülvizsgálati támadása, hogy a fellebbezési bíróság a rendelet 13. §. 5. pontjára alapított és a 15. §. értelmében záros határidőhöz nem kötött érvénytele-