Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)
Perjogi Döntvénytár. 39 nítési okra fektetett kereseti kérelmével jogszabálysértéssel utasította el. E részben ugyanis a felperesek keresetüket arra alapították, hogy a II. r. alperesnek az általuk kifogásolt felperességi jogára vonatkozóan a választott bíróság ítélete indokolva nincs s nincs indokolva ama viszontkeresetükre vonatkozóan sem, hogy alperesek védjegyjogukkal visszaélve, a felperesek ellen jogtalanul zárlatot eszközöltek ki és hogy á megtévesztő' Aladdin szó használatától tiltassanak el. A fellebbezési bíróság e kereseti támadások közül a felperességi jogra és az Aladdin szó használatától való eltiltásra vonatkozóan felhozott indokolási hiányra alapított keresetet elutasította azért, mert e támadásokat a felperesek a választott bíróság ítélete ellen beadott felfolyamodásukban már érvényesítették és így azok az érvénytelenítési per keretében ismételten el nem bírálhatók; a védjegyjoggal és a jogtalan zárlattal kapcsolatban felhozott új, önálló támadást pedig elutasította azért, mert ezt a felperesek a választott bírói eljárás rendén csak mint tényt, mint panaszt hozták fel, ellenben arra viszonkereseti kérelmet nem terjesztettek elő és így e részben a választott bíróság azzal, hogy az elő sem terjesztett viszonkereseti kérelem tárgyában nem határozott, indokolási kötelezettségét meg sem sérthette. A fellebbezési bíróságnak ezt az utóbbi jogi döntését, vonatkozó indokainál fogva, a kir. Kúria is osztja. Nem helytálló azonban1 a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy oly támadások, amelyeket a fél már előzetesen felfolyamodásában felhozott és amelyeket a felfolyamodási bíróság már elutasítólag eldöntött, az utóbb indított érvénytelenítési per keretében többé már nem volnának érvényesíthetők. Ugyanis a 23,900/1924. I. M. sz. rendelet oly intézkedést, amely a felfolyamodás és az érvénytelenítési per párhuzamos igénybevételét kizárná, nem tartalmaz ; sőt abból a körülményből, hogy a felfolyamodás okait felsoroló 13. §. 2—6. pontjait a 14. §-ában egyszersmind érvénytelenítési okoknak is jelöli meg, egyenesen arra kell következtetni, hogy a felek a szűkebb körben mozgó és a kontradiktórius eljárás előnyeit nélkülöző felfolyamodás mellett a szóbeli eljárást, valamint a teljes bizonyítás felvételét lehetővé tevő és a felfolyamodás eredményétől független peres eljárást vehessék igénybe. E jogi álláspont mellett már most vizsgálva a felpereseknek fentebb érintett két kereseti támadását, a kir. Kúria ezeket alaposaknak találta, mert a becsatolt választott bírói iratok tartalmából kétségkívül megállapítható, amint ezt különben a