Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Perjogi Döntvénytár. 33 gel nem bíró követelést megelőző kielégítési joggal bír adósának összes ingó vagyonára ; amely elsőbbség azonban csupán azon hitelezőkkel szemben illeti meg, akiknek követelése az adósnak a szövetkezetbe történt bevezetése után keletkezett. Az adott esetben a fellebbezési bíróság által elfogadott s meg nem támadott elsőbírósági ítéleti tényállás szerint az alperes az Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagja, a vagyonbukottá lett W. Mihály és Sz. Ede közadósok pedig tagjai az alperes szövetkezetnek, s miután a szóban forgó követelés az alperesnek meg nem fizettetett, azt fizetés, elengedés vagy lemondás hiányában, fennállónak kell tekinteni. A jelen perben alkalmazandó 4070/1915. M. E. számú rendelet 30. §-a szerint a W. Mihály és Sz. Ede adósok ellen folyamatban volt s jóváhagyott egyességgel befejezést nyert 'csődönkívüli kényszeregyességi eljárás az előnyösen kielégítendő követeléseket nem érintvén, a jelzett rendelet 32. §. 2. pontja értelmében az alperest az 1898 : XXIII. tc. 23. §-ánál fogva e törvényszakasz utolsó mondatában megjelölt hitelezőkkel szemben elsőbbség illeti meg. Az alperest a törvénynél fogva megillető elsőbbség, illetve előnyös kielégítési jogra tekintettel tehát az alperesnek e perben szereplő követelésére a kényszeregyességi eljárás hátrányos befolyással nem lévén, a szóbanforgó követelés érvényesítését a W. Mihály és Sz. Ede adósok ellen folyamatban volt kényszeregyességi eljárás azoknak ingóvagyon tömegére* nem akadályozhatta s miután ekként a csődönkívüli kényszeregyesség hatálya az alperes követelésére ki nem terjedt, alperes a jogerőre emelkedett váltófizetési meghagyás alapján W. Mihály és Sz. Edének, mint adósainak összes ingó vagyonára, a kielégítési végrehajtás elrendelését jogszerűen szorgalmazhatta és abból a követelésének kielégítését — a létrejött kényszeregyességre tekintet nélkül — akadálytalanul igényelheti. Az 1898 : XXIII. tc. 23. §-a nem írja azt elo, hogy a szövetkezet követelésének az adósának tagsága után kell keletkeznie és nem hozza a szövetkezet követelésének keletkezését kapcsolatba-az elsőbbség érvényesíthetésévél; csak azt követeli meg, hogy a követelés fennálljon az adós taggal szemben; a rangsorhan megelőzést is a hivatkozott törvényhely csupán azokkal a hitelezőkkel szemben engedi meg, akiknek követelése az adósának a szövetkezet névjegyzékébe történt bevezetése után keJetkezett, de a szövetkezet követelésének általános jogi természetét, törvényes elsőbbséggel bíró jellegét nem köti ama kellékhez, hogy a szövetkezet követelésének az adósának a szövetkezet névjegyzékbe történt bevezetése után kell keletkeznie. Perjogi Döntvénytár. XIV. 3