Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

XIV Tartalomfnutató. Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése. (Pp. 4-65—475. §.) Lap 139. Ha Pp. 467. §-boz képest félbeszakadt eljárás a törvény 466. §-a értelmében a csődtömeggondnok perbelépése és alperesnek arról történt értesítése folytán újból szabályszerűen folyamatba tétetett, az eljárás félbeszakítására jogszerű alapul nem szolgál a tömeggondnok által utóbb előterjesztett- az a bejelentés, bogy a csődválasztmány a peres követelésnek árverés útján való értékesítését elrendelte 122 Fellebbvitel általában. (Pp. IV. címe.) 28. Az elsőbírói tényállás megtámadásának szükségessége .... 31 29. Ha a bíróság az ideiglenes nőtartási perben a tartás összegének megállapításánál — az ítélet indokai szerint — a nő szabad vagyonának férje által jogosulatlanul beszedett jövedelmét is figyelembe vette és ha a felperes ezen indokolás ellen fellebbvitellel nem élt, ezzel ő hozzájárult ahhoz, hogy a kizárólag őt illető ez a jövedelem az ideiglenes nőtartásdíjnak vele szemben megállapított mennyiségében nyerjen megfelelő kiegyenlítést; ameddig tehát a férj a megítélt tartást fizeti, arra az időre a nő az elvont hasznot nem követelheti 32 44. Ha az egyrészt az akaratelhatározási képesség hiányára, másrészt, turpis causára alapított érvénytelenítési keresetnek a fellebbezési bíróság csak az első alapon ad helyt, felperes e miatt a felülvizsgálathoz csatlakozhatok ; de a felülvizsgálati kérelem elutasítása folytán a felülvizsgálati bíróság a felperes csatlakozási kérelmének csak oly értelemben ad helyet, hogy a fellebbezési bírósági ítélet indokolásának, az ügylet erkölcstelenségének kérdésére vonatkozó részét mellőzi 45 89. I. Hagyatéki zárlati ügyben az, aki az átadó végzés szerint nem örökös, a zárgondnoki számadás felett hozott ítélet ellen fellebbvitellel nem élhet 87 Fellebbezés. (Pp. 476—519. §.) • 17. tJj bizonyítékok a nyüvános előadás esetében 21 98. A munkaügyi bíróság ítélete elleni fellebbezéshez való csatlakozást sem a Pp. 516. §-a, sem a 9180/1920. M. E. rendelet ki nem zárja 96 113. Akkor, midőn az elsőbíróság a vitás követelésnek már úgy alapja, mint egész mennyisége kérdésében határozott, a fellebbezési bíróság egyedül azért, mert álláspontja szerint ítélt dolog a felperes javára nem forog fenn és így az elsőbíróság a jogalap kérdését a jogszabályok nem helyes alkalmazásával döntötte el, nem jogosult arra, hogy az elbírálás jogi alapjának megjelölésével az ügyet az elsőbírósághoz visszautasítsa, hanem a Pp. 503. §-a értelmében az elsőbíróság által el nem döntött kérdésben is határozni köteles . . 107 143. I. Ha a felperes az elsőbírói eljárás rendén valamelyik követelésétől annak külön per útján leendő érvényesítésé-