Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. XIV. kötet (Budapest, 1930)

Tortalotnniutató. xv nek fenntartásával elállott, ennek az igénynek a fellebbezési eljárásban történt újbóli érvényesítése és az elsőbíróság előtt kikapcsolt számadási tételnek a fellebbezési bíróságnál a számadásba való ismételt beillesztése nem egyéb, mint a kereseti követelés összegének a Pp. 188. § 2. pontjában és a 495. §-ban, megengedett felemelése 124 Felülvizsgálat megengedettsége. (Pp. 520- 522. §.) 42. I. Habár a Pp. 180. §. 1. pontjára alapított pergátló kifogást elvető másodbírói ítélet elleni felülvizsgálati kérelem a pertárgynak a felülvizsgálati értékhatáron alul maradása miatt visszautasíttatott, ez nem zárja ki az érdemleges másodbírói ítélet elleni felülvizsgálat megengedettségét, ha felperes keresetét az érdemleges fellebbezési tárgyaláson utólag megfelelő összegre felemelte. Ily esetben a felülvizsgálati bíróság hivatalból észlelheti azt, hogy az ügy külön bíróság hatáskörébe tartozik 43 89. II. A felülvizsgálat megengedettségére irányadó érték szempontjából, a zárgondnok által felszámított díjak összegéhez hozzá kell adni azt az összeget, amelyben az egyik örökös a zárt kérőt és a zárgondnokot, a zár alatt mutatkozó hiány címén, marasztalni kéri 87 92. A perben a főkövetelés mellett érvényesített járulékok a fellebbezési perérték megállapításánál csak akkor vehetők figyelembe, ha azok magukban véve is meghaladják azt a perértéket, amelyet a 476. § 2. bekezdése a fellebbezhetőség szempontjából meghatározott, nincs azonban helye annak, hogy a járulékok a per főtárgyának értékéhez hozzáadassanak. Ugyanez a szabály alkalmazandó a felülvizsgálati eljárásban is 89 124. A fellebbezési tárgyaláson —• részfizetés folytán — történt leszállítás a felülvizsgálati értékhatárra befolyással van 114 127. Ha a felperes az elsőbírói ítélet elutasító rendelkezését jogorvoslattal meg nem támadja, ez a felülvizsgálat megengedettsége szempontjából a kereset leszállításának tekintendő. Ugyanezen kérdésben, a kereset és a viszontkereset közül, a nagyobb összeg irányadó ; és a járulék (kárkamat) a főköveteléshez hozzá nem adható 116 131. I. A Pp. 521. § első bekezdésének első tételét módosító 62,600/1926. I. M. számú rendelet 1. §-ának 5. c) pontja és a 2. § második bekezdése alkalmazása szempontjából nem a pergátló kifogás felett hozott, hanem az érdemleges másodbírói ítélet kihirdetésének napja irányadó. — II. A felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a járulékok csak akkor jönnek figyelembe, ha a felülvizsgálati < rtékhatárt önmagukban véve meghaladják 120 Felülvizsgálati jogkör és nóvumok. (Pp. 523—53A. §.) 10. III. Felülvizsgálat alá esik a fél jóhiszeműségének elbírálása, valamint az is, hogy a fellebbezési bíróságnak az elfogadott tényekből vont következtetései a természetes okszerűség törvényével ellentétben vannak-e 12